Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ethnographia - 83

84 TÖRTÉNETI IRODALOM. 84'. és a nyelvtörténet alapján mindkétíéle (ö-ző és e-ző) székelységnek az egész magyarsággal s különösen a Dunántúllal való kapcsolatát, azt a nyelvi közösséget, mely már mintegy a tudományos köztudatba is bement, de egészen kimutatva még nincsen. Ismerteti végül még a módszereket is, melylyel dolgozni fog. -— Szegedy Rezső : Mátyás királylyá választása a délszláv népköltészetben. Az 1458. évi budai királyválasztás nemcsak a magyar népnek, hanem a magyarsággal érintkező összes népek, tehát a horvátok költészetében is maradandó nyomot hagyott. Abból, a mi reánk maradt, azt kell gondolnunk, hogy mindjárt az esemény lezajlása után, az országos öröm hatása alatt keletkeztek a horvátoknál is elbeszélések, mondák, énekek, melyek az eseményt olyfokú hűséggel adták elő, minővel pl. Sziget ostromát, vagy Bécs fölmentését. Az énekek azonban, melyek Mátyásnak kiráíylyá választásáról szólottak, régi alakjukban nem maradtak reánk, hanem csak későbbi átalakításaikban, elváltozásaikban. Számuk ez idő szerint három ; szerző mindhármat adja, hű fordításban, bő méltatással, mely eddig a magyar irodalomban hiányzott. (A német, ruthén, horvát méltatásokban sok a tévedés !) Igen valószínű, hogy ezen énekek az Adriának horvátok lakta partvidékén keletkeztek, a hol napjainkig fennmaradtak. — Néphit és népszokások. Szendrey Zsigmond : Szalontai jeles napok. (Adalékok a szalontai néphit köréből.) Szerző, a közölt adatok nyomán, megállapítja, hogy bár Nagyszalonta lakossága túlnyomóan református, mégis a lakosság élete telve van katholikus eredetű, jellegű és vonatkozású szokásokkal, hiedelmekkel és babonákkal. — Györffy István : Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. A vidék magyar népe az oláhság közé van ékelve, a hol a babona fénykorát éli ma is. A magyarok babonáin meglátszik az oláh hatás. Ha bajuk van, többnyire az oláh kuruzslóhoz, ráolvasóhoz, nézőhöz fordulnak. De ősi babonáikból is még alig irtott ki valamit az iskola. Az egyébként józan és értelmes nép ma is szentül hisz a babonákban, mesékben, mint azt a közölt nagymennyiségű adalék is igazolja. — Népköltészet és népzene. Seprődi János : Házasítódalok. Valaha a falusi életben nagy szerepük volt a fonóházaknak ; ezek voltak, hogy úgy mondjuk, a falusi élet szellemi középpontjai. A székelység között ma is megvannak a fonók, de jelentőségük nagyon összezsugorodott, kedélyességük, mulatságaik sorozata elselejtesedett, megcsappant. A székely fonóknak legépebben és legáltalánosabban megmaradt játékszáma az a szerelmi játék-féle, melynek keretében a házasítódalok, eladónóták szerepelnek. Ezek a dalok nemcsak néprajzi, hanem általános műveltségtörténeti szempontból is igen fontos maradványai a régiségnek s tárgyi összefüggésben vannak egyfelől a szentiváni énekekkel, másfelől a regősénekekkel, forma tekintetében pedig egyezést mutatnak az elképzelt virágénekekkel. Abból a tényből, hogy a mai házasítódaloknak s a régi szentiváni énekeknek alapjában véve egy a tárgya, egy a rendeltetése, olyanféle föltevésre jut szerző, hogy a mai házasítódalokban, mint azt a felhozott példákkal is óhajtja igazolni, bizonyos szükségszerű változtatásoktól eltekintve, maga az egész szentváni ének menekült volna meg. A szentiváni éneknek, a vele kapcsolatos tűzugrással egyetemben ugyanis, kirívó pogány vonatkozása miatt, idővel pusztulnia, vagy menekülnie kellett, de a szívós néplélek, az üldözésekkel szemben alakoskodni szerető népköltészet, a mit lehetett, megmentett belőle. — Irodalom. S. Gy. : Pulszky Ferencz, Népmondák. A M. Tud. Akadémia könyvkiadóvállalatában megjelent