Századok – 1917

Történeti irodalom - Eckhart; Franz: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Ism. Áldásy Antal 68

TÖRTÉNETI IRODALOM. 73'. emlékezik a hiteles helyek levéltárairól, a melyek nemcsak oklevelek, hanem készpénz megőrzésére is szolgáltak. Szól a hamisításokról és ismerteti az eljárást, a melyet az oklevelek hitelességének megvizsgálása körül követtek. A VIII. fejezet a hiteles helyi taksákról szól, a IX. pedig a hiteles helyek okleveleinek három főfajtájáról a privilegialis, patens és clausaról szól. Tartalom tekintetében két csoportba osztja az okleveleket, a fassiók és a relatiók csoportjába. Mindegyikről részletesebben emlékszik meg, valamint részletesebben szól az eredeti oklevelekről és a transsumptumokról, a mely utóbbiak tudvalevőleg nem bírtak azzal a bizonyító erővel mint az eredetiek, minthogy a transsumptum a magyar felfogás szerint az eredetit nem pótolta teljesen. Szól a hiteles helyi oklevelek külső és belső sajátságairól és végül ismerteti a fassiók és relatiók csoportjába tartozó különböző fajtájú okleveleket, a vétel, csere, birtokfelosztási okleveleket, a litterae statutoriae, expeditoriae, revisionales stb. okleveleket. Mindezeknél az illető oklevelek szerkezetéről, formuláiról stb. részletesen megemlékezik, bemutatva azokat az oklevelek szövegének megfelelő helyeivel és végül röviden szól a hiteles helyek szerepéről a közigazgatásban. Az utolsó fejezetben összefoglalja vizsgálódásai eredményét. Ezekből megállapítható a hiteles helyeknek a középkori magyar jogélet terén játszott rendkívüli nagy szerepe, a mely annak minden egyes megnyilatkozásaiban kifejezésre jutott. A hiteles helyek Magyarországon háttérbe szorították a notariatusi intézményt, a melynek a külföldi jogéletben oly nagy jelentősége volt. Ismerték ugyan ezt az intézményt Magyarországon is, de jelentősége nagyon alárendelt volt. Csakis egyházi ügyekben, egyházi törvényszékek előtt találkozunk közjegyzői okiratokkal. Nálunk a közjegyzői intézmény az egyházi jog révén vált ismeretessé, noha az egyházi törvényszékek hazánkban nagyobb jelentőségre nem tettek szert és hatáskörük a világiakkal szemben csakis a házassági és végrendeleti jogban jutott érvényre. A midőn a notariatus Magyarországon ismertté válik, a XIII. század vége, a XIV. század elején, akkor a hiteles helyek intézménye már annyira megerősödött volt, hogy a közjegyzői intézmény térfoga lalását a jogéletben nem tudta akadályozni. A jogélet terén hazánkban a hiteles helyek intézménye uralkodik, a mely intézmény a magyar jogéletet századokon keresztül oltalmazta és irányította. Eckhart tanulmányának nagy érdeme, hogy a hiteles helyek intézményének keletkezését, fejlődését, kialakulását, szervezetét és működését összefoglalóan kellő világításba helyezte. Tanulmánya értékes gyafapodást jelent az oklevéltári irodalomra. Nagy érdeme főleg abban rejlik, hogy megismertette a külföldet