Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 638

638 történeti irodalom. 638 20. sz. Irinyi Jenő: A nagyszerb eszme. Szerb politikusokkal folytatott beszélgetések alapján megállapítja, hogy az összes délszlávok egyesítése érdekében milyen politikát folytattak a szerbek. 21. sz. Sebestyén Károly : Rákosi Jenő. Születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából pályafutását jellemzi. — Rácz Lajos : Vallásos motivumok a háborúban. Az angol és franczia nemzeti szellem sajátosságából magyarázza a nemzetek háborús hajlandóságát. — Lupas János : Barcsai Akos és Brankovics Száva. Az erdélyi fejedelem és az erdélyi román érsek pályafutását s egymáshoz való viszonyukat jellemzi. Magyar Könyvszemle. 1917. 1—2. füz. Panka Károly : A képviselőházi könyvtár története. A könyvtár fölállítását 1867-ben határozták el, alapját Ghyczy Ignácz könyvtára vetette meg, a melyet az örökösök 1872-ben a képviselőháznak ajándékoztak. — Ferenczi Zoltán, Hamar István, Kemény Lajos, Metich János és Zoványi Jenő újabb adatokat közölnek, Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárához. — Hettebrant Árpád. : Magyar könyvárjegyzék a XVIII. században. A jegyzék 1761 körül nyomatott, főkép deljreczeni kiadványokat tartalmaz, valószínűleg Margitai debreczeni könyvárús kiadványa. — ismerteti Horváth Sándor : A Szent Domonkosrend múltjából és jelenéből cz. ünnepi kiadványát. —- A Vegyes közlemények rövidre fogott kivonatát adják Gulyás Pál a Katholikus Szemlében megjelent a nyulszigeti apácza-könyvtárra vonatkozó tanulmányának, Hajnóczy Iván pedig Ballagi Géza nyomán a Manch Hermäon után az Intoleranz des katholischen Klerus gegen die ungarischen Protestanten szerzőségét és elvitatja Hajnóczy tói. Szerzője valószínűleg szintén Molnár János volt. Magyar Kultura. 1917. évf. 7. sz. Dr. Fraknói Vilmos : Egyháznagyok a magyar középkorból cz. könyvét ismerteti. — 9. sz. Balanyi György : A római kérdés. A római kérdés 1870-ben született, a mikor a piemonti csapatok megszállották Rómát. Az 1871 május 13-án szentesített garantiális törvény hiába próbált a megszűnt egyházi állammal egyenlő értékű biztosítékokat nyújtani a pápa függetlenségét illetőleg. Mint egyoldalú állami törvény annál kevésbbé felelhetett meg czéljának, mivel nagyon szűken mérte a jogokat. Még nagyobb baj volt, hogy alkotói nem tartották meg. De teljes mértékben csak a háború tüntette ki a garantiális törvény elégtelenségét. 10. sz. U. a. (Befejező közlemény). A római kérdés megoldása nagyon nehéz. Míg a pápa nem nyilatkozik, legfeljebb negativ irányban lehet néhány biztos tételt felállítani, iíyenek : 1. A kérdés megoldása nem egyértelmű a régi egyházi állam visszaállításával. 2. A régi egyházi államról való lemondásnak nincsen dogmatikai akadálya. 3. A Vatikán békés úton és lehetőleg az olasz állammal egyetértve szándékozik rendezni a kérdést. Eddig többféle megoldási tervezet merült fel. Legkönnyebben megvalósíthatónak látszik a kis souverainitás elmélete, mely a Vatikánt és közvetlen környékét exterritorialis joggal kívánja felruháztatni. A rendezéshez elengedhetetlenül szükséges volna új nemzetközi szerződések kötése a mostani egyoldalú garantiális törvény helyett. Kívánatos, hogy az elkövetkezendő békecongressus a római kérdéssel is foglalkozzék. 15—16. sz. Balogh Albin Erdélyi László : A tizenkét legkritikusabb kérdés cz., Baranyay Jusztin pedig August Fournier : Österreich-Ungarns Neubau unter Kaiser Franz Joseph I. cz. könyvét ismerteti. Magyar Nyelv. 1917. 7—8. füzet. Metich János kimutatja, hogy a régi magyar Kinga női név nem azonos a német Kunigunda névvel ;