Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Irodalomtörténet - 634

<634 TÖRTÉNETI IRODALOM. oklevél írása könyírás. Diplomatikai összetétele sem vall kanczelláriai gyakorlatra. Darkó szerint a görög szöveg zavaros felsorolása a fogalmazó alacsonyabb műveltségéből ered, de teljesen csak a görög szöveg prioritásának alapján magyarázható meg. Az adományok szerinte mind Szt. Istvántól származnak ; a depossessio az eredeti alapítólevél szellemében történt, az egyezés így tehát a két oklevél szelleme között teljesen megvan. A görög szöveg és a latin renovatio hitelessége egyenlő ; a görög oklevél bizonyítéka a byzánczi kultura befolyásának, és pedig valószínűleg közvetetlen, Balkánon keresztül jövő befolyásának. Nem valószínű azonban, hogy kanczelláriához tartozó ember kezéből eredne a görög szöveg, habár született görög ember munkája. —- Finály Gábor ismerteti Densusianu könyvét (Dacia preistorica) : Horváth István módszerével írt, tudománytalan könyv. Október. Pap Ferencz : Dézsi Lajos, Báró Jósika Miklós. Méltányló ismertetés. — Szekfü Gyula ismerteti G. v. Below könyvét (Die deutsche Geschichtsschreibung von den Befreiungskriegen bis zu unseren Tagen.) — Birkás Géza : Bethlen Miklós és Prévost abbé. Prévost egy anekdotájának ismertetése. Görög-Katholikus Szemle. 1917. 38—44. sz. Hodinka Antal folytatja Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez czímű czikksorozatát. Historische Zeitschrift. 1916. 20. Bd. 3. Heft. A következő, bennünket is érdeklő könyvekről találunk rövid említést : M. Fliegenschmidt : Deutschlands Orientpolitik im ersten Reichsjahrzehnt ; Friedrich : Geschichtliche Einführung in die Geschichte der christlichen Balkanstaaten ; Seton-Wat son : Die südslavische Frage im Habsburgerreiche ; Murko : Das serbische Geistesleben ; Petrovitch : Serbia, her people, history and aspirations ; Denis : La Grande Serbie ; Gopcevic : Russland und Serbien 1804—1815 és de la Janquière : Historie de l'empire •Ottoman. 1917. 21. Bd i Heft. J. Losert behatóan ismerteti N. Jorga: Notes et extraits pour servir à l'histoire des croisades au XVe siecle cz. publicatióját, a mely a bukaresti akadémia kiadványa. A török ellen a XV. században vívott küzdelmek történetéhez tartalmaz a uiost megjelent két kötet adatokat, a melyek bennünket is közelről érdekelnek s az ismertető szerint kiegészítik a Mon. Hung. Hist, diplomatarium sorozatának 39. és 40. köteteiben kiadott anyagot. A kiadás módjával a bíráló nincs megelégedve. — A füzet 180—181. lapjain nem kevesebb mint tizenhárom darab önálló munkáról találunk beszámolót, a melyek valamennyien Itáliának a hármasszövetségben játszott szerepével, árulásának előzményeivel s az elpártolás történetével foglalkoznak. Német munkákon kívül két olasz, két angol s egy franczia van közöttük. Irodalomtörténet. Szeptember—október. Szigetvári Iván : Nemzetünk költői tehetsége. Végighalad a magyar irodalom fejlődésének szokásos korhatárain és áttekinti az azokon belül található műfaji érdekességeket, viszonyba állítva a külföld akkori mozgalmaival. — Szigetvári Iván : Kazinczy Ferencz tübingai pályamüve a magyar nyelvről. Heinrich Gusztáv kiadványának részletes kivonata ; a tárgyra vonatkozó egyetlen figyelemreméltó megjegyzése az, hogy Rumy szerepe az átjavításban nem világos. November—deczember. Czóbel Ernő : Arany J. tervezett néplapja, a »Népszabadság«. Aranynak 1849. június 16-ikáról keltezett folyamodványa népies irodalmi vállalatának (A szabadság zengő hárfája) állami támogatását kéri. Valószínű, hogy ez a debreczeni