Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Adalékok Zemplén Vármegye Történetéhez 629
TÖRTÉNETI IRODALOM. 629 nyomdahiba folytán, a Duna-Tisza közének városai közé került. — A remélhetőleg az intéző körökben is visszhangot keltő, olvasmánynak is kellemes munka különlenyomat a Muzeumi és Könyvtári Értesítő 1917. évfolyamából. Tóth Zoltán. Folyóiratszemle. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1916. 3. és 4. füzet. Már ismételten kifejtettük véleményünket az Adalékok teljes értéktelenségéről, a nélkül hogy felszólalásainkkal bármit is elértünk volna. Az újabb időben, mintha mégis Dongó Gyárfás Géza mellett mások és komoly emberek is több tért kapnának. Sajnálattal állapítjuk azonban meg, hogy ez is a megyére nézve kedvezőtlen körülmények közt történik : az Adalékok legbuzgóbb komoly munkatársa Kemény Lajos, Kassa város levéltárnoka, a legújabb számok Jósa Andrástól származó archaeologiai és Harsányi Páltól írt numizmatikai értekezései pedig még csak nem is vonatkoznak Zemplén megyére, hanem Szabolcsra. — Jósa András : Honfoglaláskori emlékek Szabolcsban. Az első közleményben a szórványos emlékeket ismerteti, a másodikban azokat, melyek feltárásában a szerzőnek is része volt. Legbecsesebbek a kenézlői temető leletei, a melyekről Jósa a sir ok rajzával együtt részletes leírást ad. — Kiemeljük még Kemény Lajos közlését : Zempléni vonatkozású iratok Kassa város levéltárában. — Gagyhy Károly folytatja Szemelvényeit Olaszliszka ref. egyházának leveles almáriomábót (21. és 22. folyt.).—A3.füzetben Spotkovszky Irén közöl kétoldalnyi czikket : A Tokaj-Hegyalja birtok geo gráf iájából czímen : szerencsétlenül egymás mellé rótt szőlőbirtokokra vonatkozó adatok. — Újabb sorozatok indulnak meg Dongó Gy. Géza Zempléni helynévmagyarázatok és Zempléni tárgyú regeszták levelestárunkból cz. közleményeiben. Az elsőben az Agárd, Arbonya és Aranylábu helyneveket magyarázza, a másodikban a Pintér-Kossuth-Szirmay-féle mutatókönyv alapján összeállítja a bizonyos oklevélcsoportokban előforduló családneveket. — Folytatódnak ugyancsak a szerkesztőtől : Adatok Zemplén vármegyei topologiájához (17. folyt.) és Zemplén vármegyének palétás helységei 1707. (7. folyt.), azonkívül a Fejér Codex Diplomaticusából, a Hazai Okmánytárból a Zichy- és Sztáray-codexből valóczéltalan s a mai papirhiány mellett valósággal megbotránkoztató lenyomatások. — A4, füzetből említjük még : Vasskó József : Pucher János oltalomlevele 1661-ből; ezt a levelet I. Lipót abból az alkalomból állította ki a nevezett részére, hogy az Báthory Zsófiának muskétás zsoldosokat vitt — és a szerkesztő közleményét : A datok a Nagy-Erdő puszta történetéhez. — A Levéltári közleményekben a régi közlések folytatódnak : Közlevéltári adatok a sárospataki főiskola történetéhez, Magyar rabok és rabnők tatár fogságban, Zemplén vármegye nemeseinek mutatókönyvéből, Zempléni magyar nyelvemlékek, Sátoralja-Ujhely város törvényei a XVII. században, Alkalmi feliratok, Tordai János tolcsvai főbirónak 1766 évi számadásából, Zempléni regeszták XVII. századbeli számadásokból, új : Boszorkánypörök iratai levelestárunkban. 1917. I. füzet. Jósa András : Honfoglaláskorabeli emlékek Szabolcsban, folytatja a kenézlői sírmező leleteinek ismertetését. — Ezt kiegészíti Harsányi Pál leírása azokról az I. Berengár-kori (905—945) olasz érmekről, melyek a kenézlői leletből kerültek napfényre. — Egyebekben ugyanazok a közlemények folytatódnak, a melyek