Századok – 1917
Történeti irodalom - Gulyás Pál: Könyvtári problemák. Ism. Tóth Zoltán 626
TÖRTÉNETI IRODALOM. 627 előzménye annak. Fejlett könyvtári viszonyok híján a történetkutató munkája megsokszorozódik és minduntalan nehezen leküzdhető akadályokba ütközik. Egy-egy adat megszerzése néha rengeteg fáradság és utánjárásba kerül. Különösen azok beszélhetnek erről, kiket sorsuk és életkörülményeik gazdagabb anyagú könyvtárainktól messze sodortak. Gulyás munkája tíz dolgozatot foglal magában. Mindegyik önálló egész, valamennyi együtt egy nagyszabású és alapos könyvtárügyi reform tervezete. Mielőtt a tulaj donképeni anyagi részre térne, szól elsőnek a könyvtárosképzésről. Ismerteti a tudományos könyvtárak tisztviselőinek előtanulmányait illető külföldi törekvések és igényeket, az előírt vizsgálatokat s ennek alapján mutatja ki, mit kellene megkívánni a hazai nagy könyvtárak jövendőbeli őreitől. Középiskolai tanári könyvtár kezelőjévé is csak könyvtártani és oklevéltani képzettséggel rendelkező tanárt tenne meg, mi mellesleg elő keîlene hogy segítse az egyetemi ifjúság érdeklődését ezen a történeti kutatás elmélyedését leginkább eredményező segédtudományok iránt. A közművelődési könyvtárak tisztviselőitől is államvizsgálat letételét követelné meg, mint Angol- és Francziaországban szokás, ugyancsak tanfolyamhallgatást és vizsgálatot a népkönyvtárak kezelőitől. Megállapítja, hogy a közkönyvtárak szükségletének (bútorzat, nyomtatványok, kötés) központosított beszerzése jelentékeny megtakarítást és könnyebbséget okozna. De ez könyvtári belügy, mely a tudományos búvárt csak közvetve érdekli, ellenben a mi ezután következik, az egyetemes repertóriumok kérdésének megoldása, régi álma minden könyvbarátnak. Ilyenformán a gyakran meddő találgatás, az elkedvetlenítő vándorlás egyik könyvtárból a másikba, egy csapásra eltűnnek. Szerző terve szerint a kéziratok és ősnyomtatványok csoportját közös bizottság venné gondjaiba és szerkesztené meg egységes elvek alapján kimerítő jegyzéküket. A könyvanyagot illetőleg pedig bibliographiai intézet felállítását javasolja, melynek igen sokoldalú szerepet juttat. Erre bízná a legnagyobb közkönyvtárak anyaga betűrendes katalógusának elkészítését és állandó kiegészítését. (A jegyzék kinyomatását nem tartja feltétlenül szükségesnek, mert igen nagy kiadással járna.) Ez tájékoztatná a kutatókat, hogy keresett könyvüket melyik könyvtárban kaphatják meg. Szerkesztene katalógust tárgyi rendszók szerint, minek következtében egy-egy kérdés egész irodalma felől is nyújthatna felvilágosítást. Elkészítené az egyetemes jegyzék tárgymutatóját és ezt nyomtatásban a közönség rendelkezésére bocsátaná. Ugyancsak kinyomatná a hazai folyóiratok egyetemes repertóriumát stb. 40*
