Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577

A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I526 UTÁN. 589' ket, a mi különösen a XVII. században elég gyakorivá vált.1 Az illetékességi kérdéseket is újból kellett rendezni, íőleg az 1559-ben Bécsben felállított haditanácscsal szemben, melynek hadiügyekben való hatáskörét az 1569. évi XXXVIII. törvényczikk nyíltan elismerte, a minek megbánása csakhamar mutatkozott az országgyűlésen, melynek szavai szerint az ország ez által valósággal provinciává sülyedt.2 Az 1569 : XXXVIII. törvényczikk megalkotásával a végzetes, mondhatnók hatásaiban korunkig érezhető hiba abban volt, hogy letérve a jogfolytonosság elvének útjáról, megfelelően a király felfogásának, törvényileg két csoportba osztották az ügyeket, egyrészt az ország jogait, szabadságait és az igazságszolgáltatást, vagyis a belügyeket illetőkre mint a magyar tanács, másrészt a pénz- és hadügyekre, mint az udvari kamara és a haditanács illetékessége alá tartozókra. Ez azután szabad utat nyitott azoknak a kifogásoknak, melyekkel királyaink nem akarták elismerni a magyar tanácsnak — mint láttuk — az előbbi időkben a hadügyekre vonatkozólag is fennállott illetékességét.3 Mert az országgyűlés, a nemzet csakhamar tudatára ébredt az 1569 : XXXVIII. törvényczikk baljóslatú jelentőségének s nincs igaza Fellnernek, a mikor azt állítja, hogy a Hofkriegsrath és a Hofkammer illetéktelensége miatt magyar részről nem tiltakoztak,4 sőt, a XVI. század utolsó negyedének országgyűléseit leghevesebben ép ez a kérdés foglalkoztatta,6 de az a sokféle magyarázat, mely a »negotia mixta« és a »negotia mere Hungarica« körül felmerült, egyáltalán nem tisztázta a tanács hadügyi és pénzügyi illetékességét. Ámbátor az 1588 : IX. törvényczikk 1. §-a szerint az állandóan a király mellett tartózkodó tanácsosok meghallgatása mellőzhetetlen a hadi- és pénzügyekben és »a kiknek a közreműködésével és tanácsával az ország összes ügyei (kiváltkép, a melyek a három hónaponként összeülő tanácskozásra nem halaszthatók), nevezzék ezeket szokás 1 Erre vonatkozólag az Orsz. ltárban található adatok közül idézzük Prop, et op. 1640 no. 286, 1641 no. 180—192. 2 M. О. E. VI. 388. 3 M. О. E. VII. 186. 4 Fellner i. m. 292. I. 5 M. О. E. VI. 378, 387, VII. 203, 251. »Consilium reçium in universa interna et externa bellica et politica negotia constituebat, ordinabat et concludebat.« M. O. E. VII. 259.