Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577

586 MÁRK LÁSZLÓ. A nádor tiszténél, hivatásánál, főleg pedig azon szoros alárendeltségi viszony megszűnése következtében, mely a helytartók, különösen a főpapi helytartók és a király közt fennállott, nem tartózkodott oly huzamos ideig a kormány­zati székhelyen, mely a tanács állandósulásának kedvezett volna, olykép kellett hát módosítani az eddig Pozsony­ban működő helytartósági tanácsot, hogy az a nádori kor­mányzat mellett is megfelelhessen hivatásának, mit a nádori czikkek io-ik pontja szerint sem lehetett elmellőzni. Azt a tanácsosokra vonatkozó újabb rendelkezést, miszerint a nádor »emergentibus cum consilio fidelium consiliariorum nostrorum, qui paeter ordinarios consiliarios ad minus sex ; ex praelatis videlicet duo, ex baronibus totidem et ex nobilibus similiter duo nostris sumptibus penes eundem semper intertenebuntur, quorum scilicet similiter consilio regni nostri Hungáriáé et partium eidem subjectarum negotia gerat et administrât, inter quos etiam ordinarii consiliarii nostri, qui palatinum ipsum pro occuren­tibus regni nostri necessitatibus vel Posonii (quae civitas locus et sedes administrationis suae esse debet) vel alibi pro temporis et rerum nostrarum necessitate agentem accesserint in consilio suum semper locum suamque sessionem et votum habeant pro uniuscuiusque dignitate honore et statu«,1 úgy kell értelmeznünk, hogy az eddig Pozsonyban székelő helytartósági tanács — lévén most már nádora az országnak — megszűnik, megszűnik egyúttal a rendes tanácsosok, az Ordinarius consiliariusok állandó működése is. Ennek helyébe a királyi tanácsból kiválasztott hat taná­csos lép, azzal a czélzattal, hogy állandóan a nádor mel­lett neki tanácsukkal szolgáljanak az ügyek intézésénél és az országos igazgatásban. Nem zárt tanács ez sem, más rendes tanácsosok bár­mikor helyet foglalhattak benne, de határozott jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy most már csakis az Ordi­narius, a rendes tanácsosoknak van biztosítva a kormány­tanácsban való szabad részvétel és szavazat, vagyis azok­nak, a kik azelőtt a pozsonyi helytartótanács állandó tagjai voltak, nem úgy a többi királyi tanácsosnak, bár expressis verbis onnan nincsenek kizárva. Magának az »Ordinarius consiliarius« megkülönböztetésnek többszöri előfordulása arra vezet, hogy még ez időtájt is, Ferdinánd hosszú uralko­dásának vége felé is megvolt a tanácsosok közt az 1526 1 U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom