Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 577
584 -MÁRK LÁSZLÓ. még bizonyos befolyással volt a kamarára, illetőleg az országos pénzügyekre, mert bár mindinkább uralkodóvá válik az a nézet, hogy a kamarával a király rendelkezik,1 mégis több esetben látjuk, hogy abból a helytartók is utalványoztak.2 Thurzó kiküldi Albert pécsi prépost kamarai tanácsost, hogy Laky Balázs pannonhalmi várnagy számadásait megvizsgálja,3 tehát rendelkezik a kamarai tisztviselőkkel. Ugyancsak Thurzót bízza meg a király a sellyei országgyűlésen megajánlott adó behajtásával és kamarának leendő beszolgáltatásával.4 A tényleges jogállapot végeredményben mégis csak az lett, hogy a mint azt egy 1548 decz. 12-én kiadott kir. rendelet kijelenti, a kamara nincs alárendelve a tanácsnak, és csakis kormányzati ügyekben fogadhatott el tőle utalványokat, ez esetben is csak akkor, ha erre vonatkozólag a tanácscsal már előre megegyezett s az utalványt két kamarai tisztviselő aláírta.5 A pénzügyi administrátiő ily kép kikapcsolódott a helytartósági tanács hatásköréből, de mégsem teljesen. Az adóbehajtás felügyelete továbbra is jogkörében maradt, a mit nemcsak a sellyei gyűlés, de maga a király is elismert, utasítást adván annak mikénti gyakorlására,® sőt a harminczadokat, azok behajtását, kezelését s azokra vonatkozó egyéb teendőket illetőleg maga a helytartó a tanácscsal egyetemben ad ki utasítást.7 Nagy általánosságban tehát úgy határozhatjuk meg a helytartósági tanács jogkörét, hogy az az »executiva potestas« kifejtésére rendelt szervezet, oly kép, hogy a helytartó a melléje rendelt tanácsosok részvételével gyakorolja azt. A helytartók megbízásában ezt ugyan nem találjuk expressis verbis kifejezve, de elég átlapoznunk a tanács 1549-től 1 M. O. E. I. 198. 2 így Báthory utasítja a kamarát a hadak fizetésére. Szerémi : Emlékek a Majthényi-család levéltárából 22. 1. Lásd még Codex 296. 1. 3 A pannonhalmi apátság tört. III. 785. « M. О. E. II. 112. 5 Kiss. Függ. XXIX. 6 U. о. XXIII. ' >>Instructio de modo exigendi tricesimas in locis consuetis nec non Jaurini et in oppidis Saagh, Baach, Sechen, Lossonz, Rymasombath ac alias ubicunque tricesimae regiae habentur, domino Paulo Bornemyza, prefecto tricesimarum earundem per dominos locumtentem et consiliarios Regiae Maiestatis data.« Orsz. ltár. Benignae resol. I. 52.
