Századok – 1917
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 545
FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 563 Zsigmond lengyel király 1541 január 10-iki utasítással Czarnkowszki András krakói kanonokot küldte Ferdinándhoz és sajnálkozását fejezte ki, hogy leánya, Izabella s Ferdinánd közt zavar, háború tört ki, egyszersmind reménységét, hogy közbenjárására megbékélnek, csak biztosítsa Ferdinánd Izabella hitbér-jószágait.1 A követséggel kapcsolatos tárgyalásban Frangepánnak is része volt. Nem tetszett neki az egész követség, azt mondta róla, igazi lengyel követség, azaz szószátyár, pedig húsz szóba összefoglalhatta volna a mondókáját, a czélját sem látta másban, mint hogy a lengyel udvar ijesztgetni, fenyegetőzni akar. Ezért keveri bele Izabella ügyébe a milanói herczegség kérdését is,2 hogy éreztesse, hogy ha te nem teszed meg, a mit kérek, majd okozok neked zavart nagyobb dologban. A mi azt illeti, elereszsze-e Ferdinánd a követet Budára, arról az volt Frangepán véleménye, hogy ha elereszti, nyíltan fel kell előtte tárni a helyzetet, hogy a török részekre akarja szaggatni az országot, hogy könnyebben elfoglalhassa és János király fiát épen nem szándékozik az egész országban uralomhoz juttatni, legfölebb egy részében. Ferdinánd tudván, hogy egyesek inkább a török hatalmába juttatják az országot, mintsem őt Magyarország királyának elismerjék, a mi Magyarországnak, a felség tartományainak s az egész kereszténységnek veszedelme, jóvá nem tehető kára lenne, az eseményeket nem nézheti közömbös szemmel, hanem minden erejével meg kell akadályoznia, hogy a török meg ne fészkelje magát. Rosszul tudja a lengyel király, hogy a török semmit sem vett el János területéből, mert bizony elvette több családi várát, Pozsegát, Valkót. Azt nem teheti Ferdinánd, hogy Fráter György, Török Bálint kegyét keresse s ajándékokkal vegye rá arra, a mit már korábban önszántukból megígértek. A felség csak kényszerből indította meg seregét és nem is annyira jogai védelmére, mint Magyarország s a kereszténység megóvására, javára. Biztassa a felség a követet, vegye rá Izabellát, hogy először maga tegye meg, a mit tennie kell, ha a szerződésben neki és fiának nyújtott javakat akarja, azután pedig a mellette levőket vegye rá, ne ellenkezzenek Ferdinánddal. Ha egyszer hadra kerül a sor, nem számíthat az ígéretekre ; meg kell nyugodnia abban, a mire férje kötelezte magát. * Veress, id. т., 133. 1. 2 A Sforzák férfiága nem oly rég, 1535-ben kihalt és V. Károly császár a herczegséget mint megürült hübért lefoglalta. 36*