Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 545

552 SÖRÖS PONGRÁCZ. Istvánnal arra kérte az érseket, menjenek Perényivel a már csak háromnapi távolban levő Fráter György elé s vele együtt vonuljanak be Budára. Frangepán ezt a kérelmet visszautasította és újabb felhívásra sem volt többé hajlandó a királynéhoz menry, hanem figyelmeztette, fogadja el Ferdinánd ajánlatait.1 Frangepán, úgy látszik nagyon kellemetlen eshetőségre, az országból való távozásra készült, ingó javait külföldön akarta biztonságba helyezni. Ezzel függ össze, hogy Ferdi­nánd király a püspök olasz földre, Rómába készülő embe­reinek, Paksy Barnabásnak, Tolnay Imrének, Roman János­nak, Lovász Mihálynak augusztus 23-án szabad útlevelet adott.2 Politikai magatartásából azonban épen nem csinált titkot. Augusztus folyamán nyilván tudták, hogy Ferdinánd híve, az ő javaslatára ment Laszky Jeromos a portára, hogy a töröktől a váradi béke értelmében Ferdinánd számára János területén is megszerezze az elismerést, a portát békére bírja és hangoztatták róla, hogy hű a királyhoz, nagy tisz­telettel van Ferdinánd iránt.3 Azokkal, a kik az ő felfogásán voltak, Perényi Péterrel, Bebek Ferenczczel, Ráskay Istvánnal, Balassa Zsigmonddal, egri tartózkodása alatt, augusztus 30-án egy tőle megírt, V. Károly császárhoz intézett levélben világosan kifejtette az okokat, a melyek politikai magatartását irányították. Azt hiszszük, írja a császárnak, Felséged már értesült János királynak, a mi urunknak haláláról s mindarról, a mi halála óta máig történt. Az ország a legnagyobb veszedelemben van. Tartunk tőle, hogy a szultán vagy egyenesen a maga számára foglalja el, vagy pedig a meghalt király fiának védelme czímén szerzi meg, a mit az országra ép oly vesze­delmesnek tartunk. Es mi ekkora hatalomnak nem tudunk ellenállni. Főként ez volt az ok, a miért a mi meghalt kirá­lyunk császári Felségeddel és testvérével, a római király­lyal egyezségre lépett, a melyben az a kifejezett feltétel is megvolt, hogy ha fiat hagyna hátra, ne ez, hanem Felséged testvére kövesse őt az uralomban, a mely feltétel elég ke­ménynek tűnik fel, ha valaki inkább a magánhasznát, mint a közösség javát tartja szeme előtt. De mivel a király, a mi meghalt urunk, világosan látta, hogy az országot a török részéről nyilvánvaló veszedelem éri s hogy ő ennek nem tud 1 Veress, id. т., 91—92. 1. 2 Egyháztörtén, eml., III. 479. 1. 3 Nuntiaturberichte aus Deutschland, I/5. 468—469. 1., III. Pál pápa és Farnese Sándor levelezése, 108., 109. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom