Századok – 1917
Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 545
552 SÖRÖS PONGRÁCZ. Istvánnal arra kérte az érseket, menjenek Perényivel a már csak háromnapi távolban levő Fráter György elé s vele együtt vonuljanak be Budára. Frangepán ezt a kérelmet visszautasította és újabb felhívásra sem volt többé hajlandó a királynéhoz menry, hanem figyelmeztette, fogadja el Ferdinánd ajánlatait.1 Frangepán, úgy látszik nagyon kellemetlen eshetőségre, az országból való távozásra készült, ingó javait külföldön akarta biztonságba helyezni. Ezzel függ össze, hogy Ferdinánd király a püspök olasz földre, Rómába készülő embereinek, Paksy Barnabásnak, Tolnay Imrének, Roman Jánosnak, Lovász Mihálynak augusztus 23-án szabad útlevelet adott.2 Politikai magatartásából azonban épen nem csinált titkot. Augusztus folyamán nyilván tudták, hogy Ferdinánd híve, az ő javaslatára ment Laszky Jeromos a portára, hogy a töröktől a váradi béke értelmében Ferdinánd számára János területén is megszerezze az elismerést, a portát békére bírja és hangoztatták róla, hogy hű a királyhoz, nagy tisztelettel van Ferdinánd iránt.3 Azokkal, a kik az ő felfogásán voltak, Perényi Péterrel, Bebek Ferenczczel, Ráskay Istvánnal, Balassa Zsigmonddal, egri tartózkodása alatt, augusztus 30-án egy tőle megírt, V. Károly császárhoz intézett levélben világosan kifejtette az okokat, a melyek politikai magatartását irányították. Azt hiszszük, írja a császárnak, Felséged már értesült János királynak, a mi urunknak haláláról s mindarról, a mi halála óta máig történt. Az ország a legnagyobb veszedelemben van. Tartunk tőle, hogy a szultán vagy egyenesen a maga számára foglalja el, vagy pedig a meghalt király fiának védelme czímén szerzi meg, a mit az országra ép oly veszedelmesnek tartunk. Es mi ekkora hatalomnak nem tudunk ellenállni. Főként ez volt az ok, a miért a mi meghalt királyunk császári Felségeddel és testvérével, a római királylyal egyezségre lépett, a melyben az a kifejezett feltétel is megvolt, hogy ha fiat hagyna hátra, ne ez, hanem Felséged testvére kövesse őt az uralomban, a mely feltétel elég keménynek tűnik fel, ha valaki inkább a magánhasznát, mint a közösség javát tartja szeme előtt. De mivel a király, a mi meghalt urunk, világosan látta, hogy az országot a török részéről nyilvánvaló veszedelem éri s hogy ő ennek nem tud 1 Veress, id. т., 91—92. 1. 2 Egyháztörtén, eml., III. 479. 1. 3 Nuntiaturberichte aus Deutschland, I/5. 468—469. 1., III. Pál pápa és Farnese Sándor levelezése, 108., 109. 1.