Századok – 1917

Értekezések - TIMON ÁKOS: Az 1485-ik évi nádori czikkelyek 537

540 TIMON ÁKOS. tiszténél fogva a kiskorú király gyámja«, nem tartotta meg, sőt a rendek nem is követeltek mást, mint azt, hogy külföldit ne rendeljen ki fia gyámjává. II. Ulászló azonban ezt sem tartotta meg. Majd közvetlen halála előtt fia neveltetését két főúrra bízta és ebbe a rendelkezésbe a nádor is belenyugodott. Mindezek a történeti tények azonban a közeiegykorú Quadripartitum szerkesztői előtt épen úgy ismeretesek voltak, sőt talán még jobban, mint most a Te fáradságos és sikeres kutatásaid alapján előttünk négyszáz év múlva ismeretesekké lettek. Epen ezért tartották szükségesnek ama kiváló jogászok magában a Quadripartitumban a nádor gyámsági jogának tüzetes magyarázatát adni, a mely magyarázat egészen más világításba helyezi II. Ulászló eljárását, mint azt Te, Tisztelt Barátom, nyilt leveledben beállítod. E magyarázat szerint1 a királynak jogában áll úgy végrendelet, mint élők közötti rendelkezés által kiskorú gyermeke részére tetszése szerint gyámot kirendelni, csak külföldit nem. Ha azonban az elhalt király nem rendelt ki gyámot, akkor különbség nélkül (indifferenter) azaz : tiszténél fogva, mindig a nádor szokott a gyermekkirály gyámja és az ország kormányzója lenni ; de csak akkor, ha az ország kormányzására alkalmas, mert az ország kormányzása nemcsak a gyermekkirály gondozásában és nevelésében áll, hanem az ország védelmében is. Ha erre a nádor kevésbbé alkalmas (minus idoneus) lenne, az országgyűlésnek jogában áll a kormányzói tisztséget az ország érdekében másra ruházni. A közeiegykorú codificatoroknak ezen teljes hitelt érdemlő magyarázata alapján nyilvánvaló, hogy a nádori törvény 2-dik czikke a királynak gyámrendelési jogát nem érinti, a nádort a gyámság csak abban az esetben illeti meg tiszténél fogva (ex officio), ha az elhalt király nem rendelkezett erről. A király a gyám megválasztásában korlátlan szabadsággal rendelkezik, a gyámságot azonban külföldire nem ruházhatja. Ezért követelték a rendek II. Ulászlótól Miksa német király mellőzését. Ugyancsak nem áll ellentétben a nádornak gyámsági jogával az sem, hogy az országgyűlés az ország kormányzását a király kiskorúsága idejére egy kormányzótanácsra bízta, a melynek élén a nádor állott. Bizonyításod II. pontja a nádori törvény io-ik czikkének azzal a rendelkezésével foglalkozik, mely szerint : »ha a király az országon kívül tartózkodik, a nádornak min-1 Quadripartitum III. r. 8. cz. Befejezés.