Századok – 1917
Tárcza - Relković Néda: Bajmócz község szabadalomlevele 1647-ből 520
TÁRCZA. 52 t czikkül szolgált. Mindez pedig azért történt, hogy ő mint földesúr ne károsodjék meg.1 A XV. században még virágzott a szőlőművelés Bajmócz határában ; 2 mivel idővel a vidék termelőképessége a nagymérvű fogyasztással szemben nem volt elegendő, Thurzó Szaniszló a bort bajmóczi korcsmái számára kénytelen volt összevásárolni.3 Pálffy a lakósok kötelességévé teszi, hogy a bort szekéren szállítsák a pinczékbe.4 A méhser mérésétől teljesen eltiltja őket.6 Viszont az évi vásárok jövedelmét egészen átengedte.6 A község régi vásártartási jogát Ilsvai Lesták fiától, Pétertől kapta.7 I. Ferdinánd kora óta évenként kétszer volt országos vására : pünkösdkor és a Szt. Márton napját (nov. II.) megelőző és követő héten. Hogy a forgalom emelkedjék, Pálffy még két országos vásár tartását kérelmezi III. Ferdinándtól. A király a Szt.-György vértanú (ápr. 24.) és Szt.-Bertalan apostol (aug. 24.) napja körüli időt tűzi ki az országos vásár idejéül. Hetivásár napjául pedig a szerdai napot erősíti meg.9 A vásárra jövő kereskedőket, hogy a piaczot minél számosabban felkeressék, ugyanolyan szabadalmakban részesíti, mint a milyeneket a kereskedők a szabad városokban és falvakban élveznek.8 A nyugat felől érkező kereskedők, ha a bányavárosok piaczait akarták felkeresni, kénytelenek voltak a Nyitra völgyét útba ejteni.10 Majd pedig, csalogatva Bajmócznak rájuk nézve oly kedvező szabadalmai által, bizonyára ott is üzérkedtek. A brünni posztókereskedők Holies felől Nagyszombatnak, Semptének és innen vissza Nyitra vármegyébe,11 majd Nagytapolcsányon át vonultak a bányavárosokba ;1 2 a bécsi kereskedők, kik különleges czikk'ekket, stájer aczéllal, déli gyümölcscsel üzérkedtek, már a közép,1 Gazdaságtört. Szemle. IV. köt. 476—478. 1. 2 Csaplár Benedek : Történeti adatok Privigye múltjából. (Századok, 1874. 133. 1.) 3 Gazdaságtört. Szemle, IV. köt. 477. 1. 4 8-ik pont. 6 4-ik pont. 6 5-ik pont. 7 Szerémi—Ernyei : 676. 1. 8 A szabadalomlevél bevezetése és vége. 9 U. o. vége. 10 Gárdonyi Albert : Felsőmagyarországi keresk. útvonalai a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908. 193. 1.) 11 U. o. 192. 1., Wenzel Gusztáv : Nyitra várm. XV. századbeli vámhelyei. (Értek, a tört. tudományok köréből. II. köt. 7. 1.) 12 Sobó Jenő : Selmeczbánya szab. kir. város társadalma, ipara és kereskedelme a XVI. sz. második felében. Budapest, 1910. 47. 96. 1. (Művtört. értek. 40. sz.)
