Századok – 1917
Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban 45
Zala vármegye vám helyei és úthálózata a középkorban. A vámhelyek kutatásának fontosságát nem ok nélkül hangsúlyozta már Wenzel Gusztáv, mikor 1872-ben tartott akadémiai felolvasásában Nyitra vármegye XV. századbeli vámhelyeit ismertette.1 Középkori kereskedelmünk történetéhez, gazdasági és közlekedési viszonyaink ismeretéhez rendkívül becses adatokat szolgáltatnak ezek, s az ország úthálózatának pontos képét is csak akkor lehet majd megszerkeszteni, ha középkori vámhelyeink sora teljesen össze lesz állítva.2 Az alábbiakban először (I) középkori vámviszonyaink általános ismertetése után Zala vármegye vámhelyeit mutatjuk be, azután pedig (II) e vámhelyek s egyéb adatok alapján a vármegye középkori úthálózatát próbáljuk megrajzolni a Dunántúl nagyobb útvonalaihoz való kapcsolatában. I. A vámszedési jog a iura regalia közt foglalt helyet nálunk is, mint nyugaton, a honnan Szent István átvette. E jövedelmező királyi jogot azonban nem őrizték meg s élvezték királyaink a maga teljességében, rést ütöttek rajta egyrészt a vámok eladományozásával és új vámok felállítására adott engedélyekkel, másrészt pedig a vámfizetés alól való mentességekkel, a melyeket bőven osztogattak. Mindez azután azt eredményezte, hogy a vámok — úgy a közlekedési, mint a vásárvámok — túlnyomóan magánosok kezébe kerültek, és e nagy jövedelmet hozó regale lassankint összezsugorodott, s a csekély számú királyi vámon kívül csak a legfőbb felügyeleti j og s evvel kapcsolatban a vámok törvény útján való szabályozásának joga maradt meg belőle. 1. . . >>a hazai egykori vámhelyek minél teljesebb és részletesebb tanulmányozását és meghatározását búváraink különös figyelemreméltó feladatának tekintem.« (Ert. a tört. tud. köréből. II. k. 2. sz.) 2 V. ö. Gárdonyi A. : Felsőmagyarország kereskedelmi útjai a középkorban. (Közgazdasági Szemle 1908.) — Borcsiczky В. : A politikai változások befolyása Magyarország kereskedelmi útjaira a XIV.—XV. században. Budapest, 1914. 9. 1.
