Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 513

TÖRTÉNETI IRODALOM. 513-rendszerét erős központi hatalom vezeti és csak ennek jogkiterjesztő törekvése ellen van jogosultsága a megyének, mint kisebb hatáskörű intézménynek. Az egyén biztosítására szolgál a népképviselet útján való befolyás a, törvényhozásra, az államhatalmat gyakorló minisztérium felelőssége és a sajtó. A vitának az a része, mely Dessewffyhez fűződik, csak a jogkör további bővítését ellenzi ; az 1843-i támadás a megyét minden jogtól meg akarja fosztani. Eötvös terve szerint a megye csupán fölírhat a törvénytelen rendelet ellen, az egész országot vagy egy községet illető ügyekben a megye hatásköre a végrehajtásra, illetve a felügyeletre szorítkozzék. A megye reformját Deák teremti meg. Első felszólalása (1848 ápr. 3.) a közvetítő formulát adja meg ; 1861 január 17-i beszédje az anarchiára való törekvést utasítja vissza. Deákhoz fűződik a tisztviselők felelősségének kimondása (1867. III. 2.), a megye régi merevségének megdöntése (1867. VII. 16.). Nevezetes az 1870-i országgyűlésen való felszólalása, mely végre is a megye teljes átalakítását eredményezte. — Oláh Gábor : Csokonai és a rococo. Csokonai költészete rococovonásainak szellemes összeállítása és a rococoművészet kapcsolatában való megvilágítása. Földrajzi Közlemények. 1917. 4—5. füz. Vécsey Özséb : Lengyelország történetének földrajzi alapjai. Lengyelország történetének vázlatos ismertetése földrajzi vonatkozásaiban. Görög kath. Szemle. 12—19. sz. Hodinka Antal : Adalékok az ungvári vár és tartománya és Ungvár város történetéhez. Az országos levéltárban levő ungvári urbáriumoknak idevágó adatait foglalja össze. Katholikus Szemle. 1917. Május. Vay Péter gróf : Ante bellum, czímmel a háború előtti európai társadalom lelkiállapotát kísérti meg jellemezni. A társadalom alaphangulata szerinte békés volt, ezt a békés hajlamot azonban tudatos és tudattalan tényezők lassan lerombolták s helyébe izgatott, gyanakvó hangulatot hoztak, a melyből aztán könnyen pattant ki a háború. — ifj. Gonda Béla : A multak kultusza és a háború cz. czikkében a jelenleg virágzó, sok kinövést felmutató antiquitás-kultuszt magyarázza, keresi keletkezésének okait, hasonló jelenségekre mutat rá a múltban s úgy véli, hogy ez a kultusz a jövendő stílust jótékonyan fogja befolyásolni. — N. Pap József folytatja és befejezi A chiliasmus czímű dolgozatát. A reformatio korától napjainkig jelentkezett chiliastikus mozgalmakkal foglalkozik, minden írónál és sectájánál jellemezve röviden a tanítást s beszámolva a secta sorsáról. Bővebben az anabaptistákról, szombatosokról, adventistákról és swedenborgianusokról beszél. — Gulyás Pál-. Apácza-könyvtár a nyulak szigetén czím alatt egyenes adatok híján németországi dominikánus-apáczakönyvtári utasítások alapján rajzolja meg, milyen lehetett a Ráskai Lea' kolostorának könyvtára s hogyan tartották azt rendben. A nagy közönség számára is élvezetes s egyben tudós tanulmány eredetileg felolvasásnak készült a Szent István-Akadémia III. osztályában. Június. Rátvay Géza : Világháború és nationalismus czímmel arról ír, hogy a helyesen értelmezett nationalismus nem idézte fel a háborút, nem részes annak megnyitásában s a nationalismus czéljai veszedelmesekké a békében sem lehetnek, a mennyiben nem szabad összetévesztenünk a faji gondolattal. — Fodor Ferencz : Naumann Középeurópája földrajzi szempontból czím alatt vizsgálja, hogy menynyiben alkotna földrajzi egységet az elgondolt Közép-Európa, hová esnék annak természetes súlypontja közlekedési és gazdasági tekintetben Németország és a monarchia, illetve ezeken kívül Bulgária Századok. 1917. VII—VIII. füzet. 33