Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 511

TÖRTÉNETI IRODALOM. 51-Budapesti Szemle. Május. Fraknói Vilmos : Zrinyi a költő tanulóévei. Zrinyi György végrendelete (1626. XII. 17.) a királynak, mint főgyámnak, rendeli alá az öt valódi gyámot, köztük Pázmány Pétert, kit szerelmes apjának nevez. A gyámok rendkívüli számát a megóvandó érdekek sokfélesége követelte meg. A király első lépése egy Pázmányhoz intézett felhívás a gyermekekre vonatkozó javas­lat ügyében ; az a sürgetés, a mivel más alkalommal a kanczellárt Csáktornyára küldi, vagy a temetési költség fedezetét kiutaltatja, ugyancsak az uralkodó gondoskodását mutatja. A gyámok első­megállapodása, hogy a két fiú a gráczi jezsuita kollégiumba kerüljön, ideiglenesen meghiusult Poppel Éva erőteljes közbelépésére. Ozolj várába kerültek világi tanító keze alá. A főlovászmesteri méltóság talán Batthyány Ferencz nógatására jutott a tízéves Miklósnak ; a prímás véleményadása pártoló volt. Valószínűen már 1628 novem­berben kerültek Gráczba ; külön házat béreltek. A szünidőt Muraköz­ben töltötték. 1630-ban ünnepélyesen vétetnek fel a gymnasiumba „ Valószínű, hogy itt folytatták tanulmányaikat. 1632-től a jószág veze­tése Mikulich Tamásra bizatik ; de már a Zrinyi-fiúk bizonyos önálló­sággal szólnak bele ügyeik vezetésébe. 1633-ban abbahagyják az iskolalátogatást, szabadon élnek, míg valami hirtelen intézkedés-Nagyszombatba nem utasítja őket. 1634-ben újra Bécsben vannak és itt mondta el Miklós az egyetem magyar nemzetének László -ünnepén a reánk maradt ünnepi latin beszédet. A Zrinyi-fiúknak azonban az iskolai élet már járom volt ; Miklósnak első szerelméről is hírek keringtek, így tehát csak az uralkodó rendelkezéséből foly­tatják tanulmányaikat Nagyszombatban, noha szívük Bécsbe vonza őket. 1635-ben vetődik fel az olasz út terve, teljesen Pázmány gon­doskodásából. 1636 áprilisában indultak, de az útról csak a körmendi levéltár kincseitől remélhetünk felvilágosítást. — Anadoli : Angol levelek. 1906-ban Írattak, az akkori angol állapotokat rajzolják, különösen az árnyoldalakat hangsúlyozva. Az angolszász faj épen a britt szigeteken kezdett hanyatlani ; az életrevalóbbak a gyarma­tokat lepték el, az otthonmaradottak energiája csökkent. A hanyag­ság és a lustaság hatalmasodott el. A királyné prestige-e Angliában csupán személyes érdemek folyománya, a hatalom azonban különö­sen a politikai opportunitáson és a társadalmi snobismuson nyug­szik. -— Ereky István : Tezner elmélete a rendi alkotmányokról. Tezner a német és osztrák tételeket a magyar jogra kiterjeszteni és viszont a magyar jognak rendi alkotmányra vonatkozó alapelveit megdönteni iparkodik. A kiváltság és törvény viszonyának a kifejtése Verbőczi példáin dől meg; az 1790. évi 3. t.-cz. Teznernél félremagyaráztatik. A koronázási diploma mivoltát az 1790. évi mutatja. A rendek szere­pét a rendi törvényhozásban az 1715. és 1723. évi decretumok mu­tatják. Tezner a ténybeli alapok megállapításában és a jogi követ­keztetésekben egyaránt téved. — L. : Az orosz-osztrák ellentét a szent szövetség korában. Ernst Molden könyvének ismertetése. Június. Réz Mihály : A fokozatos fejlődés törvénye a politikai tudományban. A fokozatos fejlődés szükségszerűsége és kulcsa az egyes államok sajátos viszonyaiban van. Az intézmény mindig speciális viszonyok okozata, tehát csak bizonyos létföltételek között hozható létre, honosítható meg. A fokozatos fejlődés tehát bizonyos előfeltéleleket követel meg, lépcsőket a magasabb fokozathoz. Az előfeltételek megvalósításában az állami beavatkozásnak és a specialis viszonyoknak egyaránt nagy a szerepe, a fejlődési foko­zatoknak pedig nemcsak egyetlen lehetséges sorozata van. A viszo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom