Századok – 1917

Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472

A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I £20 UTÁN. 521 Az a születéshez kapcsolódó jog, mely a főnemességet a királyi tanácsban való részvételre jogosította, egyrészt a királyi tanács szerepének, működési körének megváltozása következtében, másrészt a főrendiségnek, mint szoros értelemben vett rendnek kialakulása miatt, a XVI. század végével, az országgyűlés idejére szoríttatik. Az 1608. koronázás utáni I. t.-cz. 8. §-a a törvény nyomatékával szentesíti azt az elvet, a mely a Vegyesházbeli királyok alatt a király fontosabb rendelkezéseinek bibocsátásánál, a Habsburgok alatt 1608-ig törvényalkotásra az országgyűlésen tényleg fennálló gyakorlat volt : a birtokaristokratiából alakult főnemességnek mint önálló alkotmányjogi testületnek hozzájárulását az államéletben történő nagyobb jelentőségű lépéseknél.1 A főurak befolyása az állam irányítására abban a formában, mint volt a Vegyesházbeliek korában, többé fenn nem maradhatott, már csak a miatt sem, mert a főnemesség, korábban hatalma összességének súlyánál fogva, a hatalmuk súlypontját magyar királyságunkban találó uralkodóinknak akaratuk ellenére tett rendelkezéseivel szemben megfontolandó akadály és ellenállásként szerepelt. Most azonban más a helyzet ; a szent korona szétdarabolt testének tagjai oly uralkodócsaládot vallanak magukénak, a melynek az országon kívül is bírt erejében látják saját menekvésüket is. Persze, korántsem állítjuk, hogy a későbbi időkben már a kir. tanácsban helyet nem foglaló főurak véleményének, tanácsának meghallgatásától uralkodóink elzárkóztak volna. Nem ritka eset a XVII. és XVIII. században, hogy főurak, kik egyébként a kir. tanácson kívül állanak, különösen a gazdagabbak, tehetősebbek, tekintélyesebbek2 részint a királyi tanács nehézkes szervezetének correctivuma,3 1 Már Hajnik is sejtette a tágabb kir. tanács és a későbbi főrendiház fejlődésbeni kapcsolatát. Ő ugyan a kir. tanács tágításáról beszél, a mi, mint látjuk, nem fedi teljesen a tényállást. Hajnik : A nemességnek az országgyűlésen való személyes megjelenése 15. 1. 2 »Consiliarios viciniores, praeter etîam nonnullos magnatibus potentioribus, uti Franciscum Nádasdy, Czobor, alios vero nonnullos per dominum Palatinum prout ipsi videretur convocandos esse.« Orsz. Ltár. Propositiones et Opiniones 1643 n° 171. 3 Erre a fentebbi jegyzetben idézett propositio szolgáltat jó példát. Kifejtve ugyanis a gyors határozás szükségét, s attól tartva, hogy oly rövid idő alatt mint kellene, a tanácsosok nem jöhetnek össze, ajánlja más főurak meghívását is. Századok. 1917. VII—VIII. füzet. 31