Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 429

FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 43Г nyesíteni igyekezett befolyását. Ő elődje politikáját már bíboros korában sem helyeselte s mint pápa a császári hata­lom gyengítésére törekedett. Erre egyilt eszköznek látszott, hogy János király Magyarország trónján maradhasson.1 Ezen gondolat hatása alatt szánta rá magát, midőn János király Frangepán által támogatását kérte, hogy Ferdinánd­dal békességre verődhessék, hogy, ha nem is egyenesen János királyhoz, de ennek környezetéhez, befolyásosabb egy­házi és világi tanácsosaihoz követet fog küldeni s ez majd azon fárad, hogy Ferdinánd király és János közt egyezség, béke jöjjön létre.2 A czím, a melyet felhasznált, a fenyegető török veszedelem volt. Mint 1534 deczember 5-én Frange­pánnak írta, főleg a török hatalmas terjeszkedése okozza, hogy kamarását, Rorario Jeromost (János király udvarába) küldte a béke érdekében. Hozzá, Frange pánhoz is elmegy, azon tekintély és kegy miatt, melyet ott (János királynál, kit a pápa levelében egyáltalán nem említ) élvez s azon jám­borság, tanultság miatt, melyről a pápa előtt ismeretes. Kérte, támogassa kegyével, tanácsával Rorariót, a ki neki szíve szándékát fel fogja tárni s egyúttal megköszönte neki, hogy a lutheránus tanítás ellen oly buzgón munkálkodott.3 A pápai levélben küátásba helyezett látogatás János udvaránál nem történhetett meg, mivel akkor, mikor Rorario odaért, Frangepán már Bécsben volt. A Brodaricstól kezdett tanácskozás hamarosan szélesebb kereteket öltött. Ferdinánd király február 28-án arról érte­sítette V. Károly császárt, hogy Brodarics béketárgyalás végett Bécsbe érkezett. Brodarics Thurzó Elek társaságában ment Bécsbe, hova egy nappal az ő megérkezése után Frange­pán és Verbőczy is bevonult. Előttük 200 magyar lovas ment teljes fegyverzetben, ezután 8 bíborral borított hat­fogatú kocsi következett. Az elsőben Frangepán ült két Ferencz-rendü szerzetessel, a másodikban Verbőczy, a többi­ben pedig a kísérő magyar urak. Márczius közepe táján megkezdődött az alkudozás, ámde eredmény megint nem lett, mivel mindkét király meg akarta tartani méltóságát. Az is baj volt, hogy János embereinek némely kérdésre meg­hatalmazásuk sem volt. Azért azt határozták, hogy Broda­rics menjen János királyhoz, szerezze meg a kellő meghatal­mazásokat s azután térjen vissza.4 1 Fraknói : Magyarország és a római szentszék, III. 43. 1. 2 Bucholtz, id. т., IV. 141. 1. 3 Schmitth, id. т., II. 331—333. 1. 4 Sörös, id. т., I20—121. ]., Bucholtz, id. т., IV. 142. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom