Századok – 1917

Értekezések - ANGYAL DÁVID: 1848 történetéből 417

424 ANGYAL DÁVID. az V. Ferdinándtól kinevezett minister választott.1 A helytartótanács és a törvényhatóságok ügykörébe a márczius 17-ikén kinevezett ministerelnök csak annyiban avatkozott a ministeri törvény szentesítéséig, a mennyiben a közbátorság biztosítása megkívánta a beavatkozást. Már pedig erre a nádort és általa a ministerelnököt egy királyi leirat hatalmazta fel és mivel a törvényhozás e leiratot helyesléssel vette tudomásul, semmiféle törvényes aggodalom nem foroghatott fenn Batthyány és társainak, vagy a nádornak hivatali eljárása ellen 1848 márczius 17-ikétől a ministeri névsor megerősítéséig. A felségjogba való beavatkozásról pedig szó sem lehet, mint már elég bőven bizonyítottuk. Nem áll az sem, hogy István nádor oly rövidlátó és könynyelmű államférfiú lett volna, mint a minőnek Friedjung rajzolja. Helyzete nehezebb volt, mint a többi főherczegé. Szerette Magyarországot és szerette magyar népszerűségét is, de nem szerette a 48-as átalakulást. Dynastikus érzelmeiben kételkedni oktalanság volna, azonban jól látta, hogy a dynastiának nincs ereje a 48-as átalakulás megakadályozására. Alkalmazkodott tehát »a helyzet kényszerűségéhez«, mint maga mondotta ; támogatta a magyar követeléseket, mert volt némi csekély reménye arra, hogy a 48-as magyar alkotmány életbe fog lépni a dynastia javára vérontás nélkül. De a mikor látta, hogy választania kell a dynastia és, a nemzet között, elmenekült a dilemma elől a dicstelen magányba. A főherczegek, a kik elítélték viselkedését, lehetetlenséget kívántak tőle. A míg magok tétlenül engedtek az árnak, vagy szerencsétlen tanácsokra hallgatva elősegítették annak a küzdelemnek kitörését, mely a dynastiának szerfelett ártott, István nádortól azt kívánták, hogy oldja meg a magyar válságot békésen a dynastia hatalmának sérelme nélkül annyi bölcseséggel, annyi erélylyel, a mennyi emberi lélekben nagyon ritkán szokott egyesülni. II. Gróf Batthyány Lajos és a június 10-iki innsbrucki kézirat. Friedjungnak az a tévedése, hogy a nádor a márcziusi ideiglenes ministeri kinevezésekkel a felségjogokat megsértette, a vádaknak gazdag forrásává alakul át könyvében. 1 B. Fiáth Ferencz : Életem és Élményeim. II. k. Budapest, 1878. 99. skv. 11.