Századok – 1917
Értekezések - ANGYAL DÁVID: 1848 történetéből 417
1848 TÖRTÉNETÉBŐL. 419 kinevezésének előzményeivel együtt és látni fogjuk, hogy Fried jung vádja alaptalan. Márczius 17-én reggel kapta meg István nádor azt a kéziratot, melyben a király elfogadja a felelős ministerium elvét és felszólítja a nádort, ki mint királyi helytartó teljes hatalommal kormányozza az országot, hogy jelöljön ki neki alkalmas egyéneket. A nádor még 17-én gróf Batthyány Lajost a független magyar ministerium elnökévé nevezi ki és felszólítja őt, hogy javaslatot tegyen a ministerekről »legfelsőbb királyi megerősítés végett«. Friedjung csodálkozik azon, hogy Batthyány nem is volt megnevezve a királyi kéziratban és a nádor mégis, mintha királyi hatalom ruháztatott volna rá, kinevezte őt ideiglenes ministerelnöknek. Pedig ezen nincs mit csodálkoznunk, csak olvasnunk kell a nádor hivatalos jelentését a Bécsben járt országos küldöttség útjáról. A nádor idézi abban a 17-iki királyi kéziratot és azután így folytatja: »Ezen királyi nyilatkozat s ő felségétől nyert külön felhatalmazás következtében gróf Batthyány Lajos urat, kit ő felségének e végre megneveztem, tekintve a körülmények sürgetős voltát, a magyar felelős ministerium alakításával azonnal levél által megbíztam s őt, mint a magyar ministerium elnökét, az országos rendeknek ezennel bejelentem.«1 Látszik ebből, hogy a nádor nem lepte meg az udvart Batthyány kinevezésével. Megnevezte őt a király előtt és külön felhatalmazást kapott kinevezésére. Mintha királyi hatalom lett volna ráruházva, jegyzi meg Friedjung kételkedő megütközéssel. Pedig itt nincs helye a kételkedésnek. Az 1848. évi III. t.-cz. 2. §-a valóban a király távollétében majdnem királyi hatalommal látja el a nádort és személyét a végrehajtó hatalom gyakorlásában sérthetetlennek mondja. Es, a mi nem eléggé ismeretes, a nádornak hatásköre üy bő mértékben már a márczius 16-iki tanácskozások alatt, tehát Batthyány kinevezése előtt meg volt állapítva. Kitetszik ez már magából a márczius 17-iki királyi kéziratból is, de még inkább a főrendiháznak márczius 21-iki és 22-iki tárgyalásaiból. A márczius 21-iki főrendiházi ülésen ugyanis gróf Batthyány Lajos kijelentette, hogy a nádor nem lehet az új főrendiház elnöke, mivel nála van a végrehajtó hatalom. A nádor szerette volna ez elnöki kérdésben a döntést elhalasztani, mivel ő nem is tudja — így szólt — 1 Pesti Hirlap, márczius 23. Különben a Szögyén-Marich Emlékiratainak I. k. 60. lapjához csatolt facsimilén is láthatta volna Friedjung, hogy Batthyány megbízatását tárgyalták a Lajos főherczeg elnöklete alatt tartott ministeri conferentián. 27*
