Századok – 1917
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 225
SZENT ISTVÁN" GÖRÖG OKLEVELE. 231 hogy egy XII. század elejei apáczakolostorban a megyés püspök hatósága alóli exemptióra való törekvést keressünk. A szerzetesrendek fennhatósága feletti vita az esztergomi érsek és püspökök közt csak a XII. század végén kezdődött s az ebben is elöl járó benczés apátságok csak a XIII. században (1216-ban) érik el a megyés püspök hatósága alól való feltétlen mentességet s az esztergomi érsek közvetlen fennhatóságát.1 Mindazonáltal Czebe igen nagy szolgálatot tett a |j.ovaa—/;p'.ov той [r/jTporoXÍTou helyes, »érseki monostor«, értelmének szabatos megállapításával. Alkalmat adott ezzel az oklevél korának közelebbi meghatározására. Ehhez eddig egyetlen támaszpontunk Szent István »gyermekeinek« többesszámban való említése (tote; Táxvoíq цои) volt. Ebből Karácsonyi igen helyesen azt következteti, hogy az oklevél kiadása, illetve az alapítás, 1015 előtt történt, mert István gyermekei — Imrét kivéve — fiatalon haltak meg.2 Az oklevél kiadásának legkorábbi időpontját Karácsonyi 1005. évszámával szemben 1000—1001-re tehetjük, mert István benne már királynak nevezi magát és mert ekkor, 996-ban nősülvén, már lehetett több gyermeke. Az így nyert időközt az »érseki monostor« fordítás segítségével szűkebbre szoríthatjuk. Ki kell emelnünk, hogy a kolostor benn Veszprém városában, közvetlenül a székesegyháztól északra eső Szent Benedek szikla alatt (az ú. n. Veszprémvölgyben) épült.3 Ha tehát alapításakor a veszprémi püspökség meglett volna, feltétlenül annak fennhatósága alá kerül, miként más egyházaink s később ez a kolostor is a megyés püspök fennhatósága alá tartoztak. Abból, hogy az alapítólevél a veszprémvölgyi zárdát »érsekinek« mondja, önként következik, hogy alapítása az esztergomi érsekség alapítása után, de ? veszprémi püspökség alapítása előtt történt. Az érsekség alapítása Szent István uralkodásának legelső éveiben, mindenesetre 1001 előtti időben de a pannonhalmi monostor alapítása után 4 történt. Kb. ддд-ге tehetjük. A veszprémi püspökség 1 V. ö. Hóman. id. m. 12—14. 1. 2 Szent István király élete. 40. lap. — Czebe 107—110. 1. 3 Csánki : III. 217. 1. — Karácsonyi. Szt István élete 39. 1. 4 A veszprémvölgyi kolostor exemptiója, illetve »érseki« jellege — a mely később, a XI. században, megszűnt és elévült, mert Kálmán oklevele már nem említi — hasonló eredetű a pannonhalmi monostor exemptiójával. Ez is azért volt mentes az érsek és püspökök fennhatósága alól, mert alapításakor még nem volt érsekség és püspökség felállítva hazánkban (Pannonhalmi Rendtörténet. I. 135—137. 1.) A különbség a fejlődésben az, hogy a pannonhalmi rend féltékenyen megőrizte e jogát, mert e törekvésben a pápák
