Századok – 1917
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Ethnographia - 191
191 TÖRTÉNETI IRODALOM. ügye. Mészáros Gyula fejtegetéseinek a ezáfolata. — Hellebrant Árpád : A magyar philologiai irodalom 1915-ben. Október—november. Hornyánszky Gyula : Demotionidai. A sokat vitatott felirat kapcsán megállapítja a phratria mivoltát, a felvétel módját. Az oikos helyi kapcsolatot jelent a phratriák körén belüL A thiasosok és az orgeones nem voltak soha közjogi testületek. — Melich János : Wertner Mór dr., Névmagyarázatok. I. 1916. Ismertetés ; a könyv hibái a magyar nyelvtörténet hiányos ismeretéből fakadnak. Téves a bevezetésnek a család- és helynevek keletkezésére vonatkozó fejtegetése is. —Németh Gyula : Sebestyén Gyula, A magyar rovásírás hiteles emlékei 1915. Ismertetés : nagy kár, hogy a könyvet írójának nehézkes, sokszor nem is logikus gondolatfűzése, tűltömött s még hozzá nagyon sokszor nem szabatos stílusa csaknem olvashatatlanná teszi. A betű és bicsak szónak írástörténeti jelentősége nincs. Sebestyén sokszor egyes részletkérdések szakirodalmának a legértékesebb részét nem ismeri. A bustrophedonnak jeleni őségét S. túlozza. Sok súlyosnak színlelt bizonysága köd és pára. A régi magyar írás kifejlődésének történeti folyamata így csak Sebestyén képzeletében van : módszertelen combinatiók minden szilárd kiindulópont nélkül. — Endrei Gerzson : C. Wessely, Aus der Welt der Papyri. 1914. Ismertetés. — Szűcsi József : Vértesy Jenő. Necrolog. — Bleyer Jakab : Magyarbarát német drámák és a bécsi Polizeihof stelle. Karl Glossy bécsi színháztörténeti értekezésének bennünket érdeklőadatai. Deczember. Vári Rezső : Ungrolimni és Ungre Béocziában. Hangtani alapon való kiegészítés Czebe dolgozatához. — Erdély. Lajos : A budai pasák magyar nyelvű levelezése. A M. Tud. Akad._ kiadványának ismertetése. — Weber Arthur : E. M. Arndt, Wien. Ismertetés. — Sebestyén Gyula : Válasz Németh Gyulának, és Németh Gyula : A bíráló felelete vita Sebestyén könyvének értékéről. Ethnographia. 1916. évf. 4—5. sz. Sebestyén Gyula. I. Ferencz József apostoli királyunk halála. A Néprajzi Társaság rk. választmányi ülésén elmondott gyászbeszéd. — Heller Bernát. A Csanádmonda főeleme. Sebestyén Gyulának >>A magyar honfoglalás mondáidban kifejtett nézetével szemben bizonyítani óhajtja, hogy a Csanád-monda eredetének szálai nem kelet felé mutatnak, hanem a görög hagyományhoz visznek s onnan, mint a nyugati mesealkotásnak egyik nevezetes eleme, került a magyar mondakincsbe. — Trócsányi Zoltán. A finn-ugor népek őstörténete. (Srtä'ä Emil helsingforsi tudományegyetemi tanár »Suomensukuisten Kansojen csihistoria« cz. füzetének, a mely különnyomat a Maailman-historia (Világtörténet) II. részéből, tárczaszerű ismertetése.) Setä'ä nyelvpalaeontologiai munkáját érdekes kísérletnek tartja a finn-ugorság őstörténetének elképzeltetésére. A mű olyan korokba akar világítani, a melyekről se történeti források, se szájhagyomány nem tud semmit és olyan népekre fényt deríteni, a melyeknek megvoltára néhány szónak s grammatikai sajátosságnak több ma is élő nyelvisen való megmaradásán kívül semmi egyéb bizonyítékunk nincsen. A mü ugyan, szerinte, nélkülözi az uráli (finnugor-szamojéd) népre világító részletesebb bizonyítóanyagot, mégis igen érdekes problémákat old meg és Setälä a nyelvészet eredményeinek az őstörténelírű kutatásokban való értékesítésével nagyon hasznos munkát végzett. — G y őr ff y István. Magyar adalékok Arany >>Hamis tanw-jának mondájához. Berze Nagy Jánosnak az Ethnographia ugyanezen évfolyamaban, ugyanezen tárgyban kimondott föltevését óhajtja több
