Századok – 1917

Történeti irodalom - Sebestyén Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Ism. Ernyey József 165

172 TÖRTÉNETI IRODALOM. classikus palapegmatához hasonló szerkezet. Szerzőnk a XV. sz. második feléről keltezi. Részemről a datálást így korainak tartom. Igaz ugyan, hogy a XV. sz.-ban már voltak örök naptárak, pl. Lucillus Santritter 1498 velenczei Ephemerise, de ezek még nem voltak népnek szánt kiadványok, sőt a julián naptár idején öröknaptárnak nem is volt értelme, ez csak a naptárrendezés óta szaporodott el Mierlo nyomán (1587). Az öröknaptárt magában ez is gyanússá teszi. Még kétségesebb, ha beosztását összevetjük a legrégibb hazai naptárakkal. Látva azt, hogy a hónapokat nem nevezi meg, a névnapokat csak korlátoltan, 9 maximum 17 szentet sorol fel egy hónapra, a praktikák, csíziók közé sorozzuk. Vegyük ebből a legrégebbit, Székely István 1538. kiadványát. Ennek pl. májusi összes nevei két sornyi versbe férnek. Fülep kérdi Got Jánost, Szaniszló koszorút ad Sofinak. Zöld irat főz Ilona Orbánnak sérelmére. Összesen 7 név május havára. M. naptára 13-at ád. Legtöbb név van a Cisiókban deczember havára : 11 szent nevét említik 3 sorban. Marsigli naptára 17 nevet sorol fel, tehát kétségtelen, hogy a rovónak Székely István naptáránál bővebb, újabb kalendarium szövege adott anyagot.1 Nem részletezem tovább ellenmondásait, csak arra utalok, hogy a május 8., május 20., július 16. stb. eltérések határozottan a későbbi, 1549 óta kiadott krakói naptárak használatát igazolják s azt mutatják, hogy Marsigli a XVI. sz. derekáról való naptárt kapott. Elértünk a III. fej.-be foglalt (I., 57—68.1.) 1501. csíkszentmiklósi felirat taglalásához. Igazán kínos kérdés, mert vitás a helye, kora, szövege, homályos minden, a mi vele összefügg-Hogy mást ne említsünk, a benne foglalt évszám különböző olvasatok szerint 1401 —1701 közt variál, sőt szerzőnk is megengedi, hogy az utóbbi is lehető. Tartalma : faüzlet, invocatio, memoriale, a mi csak tetszik. Leírták Csíkszentmártonból (1751), Csíkszentmihályról (1731) (II. 59—60.), végre Csíkszentmiklósról is (1749), de mikor komolyan keresték, a felirat nem volt sehol. Mielőtt az adatok mérlegeléséhez fognánk, idézzük az egész székelységért elfogultságig rajongó Orbán B. két tételét : »Csík templomainak nagy részében hamisított feliratok vannak.« — Alább : »Ha ez az évszám csakugyan ott volt, az nem 1 Még a későbbi kiadások mutatóversei is, bármelyiket veszszük is (v. ö. Jakab S. : A kalendáriumokról. 1881. Akad.), mind. kisebbek, szűkebb körűek, mint a rovott naptár névsora.