Századok – 1917

Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Albisi Zólyomi Dávid - 137

ALBISI ZÓLYOMI DÁVID. 139 {Csáky István gróf, a kit Zólyomi Dávid egyik levelében »édes öcsém uram«-nak szólít, 1603-ban született.1

A megszólításból következtetve tehát, legalább egynéhány évvel fiatalabb lehetett Zólyominál. Másrészt azonban Esterházy nádor még 1630-ban is »ifjúnak«, »úrfinak« nevezi Zólyomit, a ki tehát ebben az időben 30 évesnél nem sokkal lehetett öregebb. Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, ha Zólyomi Dávid születését 1598 és 1600 közé teszem. Zólyomi Miklós rengeteg birtokaiból Sólyomkő várát tartozékaival együtt, továbbá Szentimrét és Létát leánya Erzsébet,2

valamennyi többi birtokát azonban Dávid örökölte, a ki atyját még 1603 előtt 3

elveszítvén, nagyon korán árvaságra jutott. Mint annyi más előkelő nemesifjú ő is Bethlen Gábor udvarába került s további neveltetéséről a fejedelem gondoskodott.4 A gyér történeti adatok halvány mécsvilágánál csak alig-alig sejthető, minő phasisokon ment át az ifjú Zólyomi jelleme a testi és szellemi fejlődés mozgalmas időszakában, de 1619-ben már itt az eredmény: a gyermeksorból épen hogy kilépő Dávid részt vett Bethlen Gábornak II. Ferdinánd ellen viselt első hadjáratában, azután részt vett a másodikban (1623) és harmadikban (1626) is.6

Bár forrásaink nem említik, nyilvánvaló, hogy ki is tüntette magát, mert Bethlen — valószínűleg még 1626-ban — az udvari és mezei hadak főkapitányává s háromszéki kapitánynyá nevezte ki őt.6 Ebben a méltóságában látjuk szerepelni Zólyomit 1627 június 19-én, a mikor a szultán, elismervén Brandenburgi Katalin trónöröklő jogát, fényes követséggel küldötte meg számára az athnamét. A skofiumot ifjabb Bethlen István, a zászlót Zólyomi Dávid, a kardot Csáky István, a botot Gyulai fi Sámuel, az athnamét maga a fejedelemasszony vette át a követségtől.7 Kemény 8

és Szalárdi 9

Zólyomit jellemezvén, elismerik 1 Deák Farkas: Gróf Csáky István. 257. 2 Radvánszky : Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. III. 247. 8 »Turul« 1905. 24. 4 Szalárdi : Siralmas krónika. 64. 6 Kemény: önéletleírása. 95. és Történelmi Tár 1882. 129. 9 Ötvös : Brandenburgi Katalin fejedelemsége. Akad. értesitô 1861. 197. Tört. tár. 1881. 366. 7 Erd. országgvűl. eml. VII. 76. 8 I. m. 245, 8 I. m. 87.