Századok – 1917
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 99
SZENT ISTVÁN GÖRÖG OKLEVELE. 133. a látszólag teljesen következetlen megszakításra, a mi szükségessé tette az adományok után a falvak nevének újabb, teljes felsorolását ? Erre a kérdésre a választ Kálmán király 1109-iki átírólevele adja meg. 1109-ben az apáczák egész birtokcomplexumának a dunamenti Szántó falu (a mai pestmegyei Pusztaszentgyörgy) volt a törzse, középpontja (persze nem geographiai értelemben). Ez legfontosabb, legnépesebb és legjövedelmezőbb birtokuk. Határát osztatlanul a kolostor bírta (»Tota terra ipsius ville dominium abbatisse est.«) Lakosainak száma : 69 család (30 család + 20 család + 12 halász + 7 révész) és ezeken felül, a kik a lovasokból, mesteremberekből ott laktak. A XI—XII. század viszonyokhoz képest tehát népes, nagy falu volt. Szántó vásáros község és dunai átkelőhely. Úgy a vásárvám, mint a rév Szent István adományából az apáczakolostor jövedelmei közé tartozott. Ezenfelül a szántói uradalomhoz tartozott 1109-ben Sild sziget (a mai ráczalmási sziget), a Dunaparton Szántótól délre elterülő sildi legelő-birtok (predium ad opus pecudum) és ezekkel együtt az ottani Dunarész halászati joga. E mellett a nagy birtok mellett — Szárberényt kivéve — a kolostor összes többi falvainak sokkal kisebb jelentősége és értéke volt. Szárberényen — a legnagyobbon közülük — 54 család lakott, a többinek lakossága pedig összevéve sem igen lehetett több Szántó lakosságánál. Sem a görög, sem a latin oldevél nem tartja szükségesnek számszerinti felsorolásukat.1 Amaz megelégszik a xai stspa zXstova általános kitételével, emez még hozzáteszi, hogy szántóvetők és szőlőmívesek voltak. A falvak viszonylagos néptelenségét mi sem jellemzi jobban annál, hogy — bár Szent István a kolostor kizárólagos tulajdonául rendelte őket — száz év multán a nyolcz faluból már csak négy volt osztatlanul a kolostor birtokában. Sarlóson a pécsi püspök, Padragon Padrag nevű úr, Gerencséren és Szárberényen 2 más birto-1 Teljesen érthetetlen előttem, mikép állíthatja Czebe, hogy »a latin oklevél — szemben a göröggel — következetes módszert alkalmaz elsőtől az utolsóig : minden helységnél jelzi a birtok mennyiségét... (79. lap.) A latin oklevélben, ép úgy mint a görögben, csak Szárberény és Szántó lakosságának száma, tehát birtokainak mennyisége van feltűntetve. A többi falunál egy szóval sem jelzi azt. A birtok minőségének (az osztatlan vagy közös birtoklásnak) jelzése más lapra tartozik. * Szárberényen XIII. századi források szerint — a veszprémi püspök jobbágyai és királyi udvarnokok laktak. Csánki. id. m. III. 222. 1.
