Századok – 1917

Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 99

SZENT ISTVÁN GÖRÖG OKLEVELE. 105. sem használta. Annál kevésbbé tehette ezt, mert Gyomlay csak két évvel az ő tanulmányának megjelente után vetette fel a (JLtpá — mir egyezés gondolatát.1 A [itpoí magyarázatát illetőleg Czebe ;i«pa > *|j.otpàç > pà; származtatását, amit egyébként ő is csak »kísérlet «-nek nevez, aligha fogadhatjuk el. Gyomlay fordítása pedig semmi esetre sem lehet helyes. Ha a [xipá-t az orosz wnV-rel ( — falu, község)

й akarnók azonosítani, úgy Hevenesi fordításához kell csatlakoznunk,, a ki e szót villa-val fordítja.3 Ez esetben a jxtpoc Gyomlay értelmezésének megfelelően Pal óznak értelmezőjeként szerepelne és a mondat fordítása »Paloznak községből egy szőlőműves« volna. Ennek az értelmezésnek időszerűsége kétségtelen. Nem érintve azt az eldöntöttnek egyáltalában nem tekinthető, vitás kérdést, hogy az irodalomban wtV-nek nevezett orosz gazdasági rendszer ősi, vagy csak a XVIII. században keletkezett intézmény-e, megállapíthatjuk, hogy a mir szó község értelemben már IX. századi orosz forrásban, a Ruszkája Pravda első szerkesztésében is előfordul. (17, §.)4 A XI—XII. században tehát a mir, — falu (község) értelemben — mint orosz kölcsönszó használatban lehetett hazánkban. Hevenesi fordítása minden valószínűség szerint a latin átíró levél »villa Polosinic«-ja nyomán keletkezett. Ha nem így volna, abból arra következtethetnénk, hogy a XVII. században még ismeretes volt nálunk a |iipci = község, falu értelmezés. Ennek a fordításnak a Czebétől felvetett nyelvi kétség áll útjában. A szláv genitivus használata, a magyar nevek eltérő kezelése mellett, esetleg azzal volna megmagyarázható, hogy az oklevélíró szláv ember volt. A kutatásokat a rejtélyes jxtpá értelmezését illetőleg nem tekinthetjük lezártnak. A Kálmán-féle latin oklevél új kiadásában (r8—19. !.)• Fejérpataky teljes palaeographiai pontossággal kiadott szö-1 Tagányi : A földközösség története Magyarországon. Budapest, 1894. Czebe — érthetetlen módon—úgy tünteti fel a dolgot,, mintha e szómagyarázat Tagányitól származnék s mintha ez az igen kétes értéktí adat fontos szerephez jutott volna T. bizonyításában. a Az orosz bmir« szó jelentése a paraszti köznyelvben község, falu. A faluközösség fogalmára helytelenül alkalmazzák az irodalomban. V. ö. : Wladimir Simkhowits : Mir. (Conrad-Lexis : Handwörterbuch der Staatswissenschaften. VI. 3. Aufl. Jena, 1910. 714. 1.) 3 V. ö. Höman id. m. 3. 1. * Goetz, Leopold Karl : Das Russische Recht, I. Die älteste Redaktion des Russischen Rechts. Stuttgart, 1910. 8, 138, 272—274.1-