Századok – 1916

Értekezések - PELZ BÉLA: Rokkantellátás a hétéves háború után 369

374 PELZ BÉLA. a kik katonai szolgálatra alkalmatlanok, hogyan láthatnák el a pandurok és hajdúk szolgálatát. »Miként üldözhetnék a tolvajokat —· írja Bács megye — s foghatnák el őket a városban, a faluban, a rablókat a mezőn, az erdőben, miként szállíthatnák be azokat a börtönbe, mikor még ép, erős, egészséges férfiaknak is nehéz megküzdeniök ezekkel a kétségbeesetten védekező emberekkel. Erős, ügyes s a vidéket ismerő embereket alkalmazhatni csak.« Ezek a főindokok, a miért a többiek is a rokkantak alkalmazását megtagadják, melyekhez több helyen még hozzáfűzik, hogy a megye vagy város szegény, alkalmazottait oly rosszul fizetheti, hogy azok csak úgy tudnak megélni, ha van házuk vagy földjük s így megélhetésük biztosítva van. A megyék és városok nagy része azonban hajlandó volt a könnyebb szolgálatokra rokkantakat alkalmazni. Bereg, Borsod, Csongrád, Esztergom, Máramaros, Moson, Nyitra, Sáros, Sopron, Ung, Veszprém és Zála megyék, továbbá Modor, Szakolcza, Szeged, Trencsén, Üjbánya, Zólyom már régebben is alkalmaztak rokkant katonákat s a jövőben is szívesen alkalmazzák őket. Arad megye kijeletette, hogy csak oláhul tudó rokkantakat alkalmazhat, Felsőbánya pedig hajlandó bányászokként alkalmazni azokat, kiknek van hozzá kedvük. A kamara szívesen fogadta szolgálatába a rokkantakat, sőt itt-ott magánosok is. A főbaj azonban az volt, hogy üres hely alig volt, a már alkalmazásban levők pedig családos emberek lévén, nem voltak hajlandók katonai szolgálatba lépni s a megyék sem váltak volna meg szívesen a már begyakorlott, régi, megbízható emberektől. így tehát csak arra lehetett számítani, hogy majd a jövőben nagyobb számmal jutnak a rokkantak megyei és városi szolgálatba, mikor lesz üres hely, a mit a helytartótanácsnak, ígéretük szerint, mindenkor be fognak jelenteni.1 A rokkantellátásnak ily módon való megoldása tehát nem járt a remélt sikerrel, pedig az egyre égetőbbé vált s a királynő is mind türelmetlenebbül sürgette a mielőbbi elintézést. Végre megtalálták a leghelyesebb s dicsérendő megoldást. Ekkor ugyanis már nagyban folytak Erdélyben, a Bánságban s Bácskában a telepítések, melyekkel Mária Terézia, annyi érdemet szerzett a magyar földmívelés fellendítése körül. Felmerült a terv, hogy ne csak idegeneket telepítsenek be Magyarországra, hanem elsősorban a földmívelésre 1 O. L. Helyttan. o. : Lad. L. f. ι. nr. ι. és 2. — Kincst. o. : Ben. Res. 1762 jul. 28.