Századok – 1916

Történeti irodalom - Chobot Ferencz: A váczi egyházmegye történeti névtára. I. Ism. Juhász Kálmán 68

70 TÖRTÉNETI IRODALOM. I házmegye ügyeit intézte — bevonúlt székvárosába s legott hozzáfogott az egyházmegye újjászervezéséhez. 1683 november 3-án azonban a török ismét elfoglalta Váczot. Kérynek is vissza kellett térnie Nagyszombatba, hol már a következő év tavaszán elhúnyt. Szerző elnézésből 1685 deczember 3-ra helyezi Kéry halálát, jóllehet már 1685 április 16-ra teszi Galántai Balogh Miklós váczi püspökké neveztetését. (41—42 1.) Kéry 1685 márczius 5-én halt meg. (V. ö. Bathó : Kéry János élete és művei. Budapest 1911, 20—21.) Utódjára, Liptóteplai Dwornkovich Mihályra várt a váczi egyházmegye újjáteremtése. Dwornkovichot követi a váczi püspökök sorában gróf Eszterházy Imre pálosrendi generalis. Az országos zavarok miatt nem foglalhatta el püspöki székét. Ezután következett néhány idegen származású főpap : gróf Kollonitsch Zsigmond, későbbi bécsi herczeg-püspök, Leslie Vilmos, utóbbi laibachi püspök, gróf Althann Mihály Frigyes bíbornok, gróf Althann Mihály Károly, gróf Migazzi Kristóf bíbornok, bécsi herczegérsek. A XIX. század püspökei között kiválik a nagytudományú Roskoványi Ágoston, későbbi nyitrai püspök. A püspökség története után közli a püspökök lajstromát. Kár, hogy csupán az évszámokat tűnteti föl s figyelmen kívül hagyja a pontosabb időmeghatározást. Szabatosabban írhatta volna le pl. Szentgyörgyi halálát, — ha már említésreméltónak tartja. Temesváry kiadta a Szentgyörgyi beiktatásáról szóló okmányt, melyből megállapíthatjuk váczi püspökké neveztetése napját : 1600 aug. 16. — Ugyanekkor kapta a pozsonyi prépostságot. (Okmánytár 17. és 18. sz.) Halála kapcsolatos erdélyi küldetésével. I. Lipót ugyanis 1662 február havában a zavargások lecsillapítása végett Kolozsvárra küldte, hol árulás következtében Ali pasához Temesvárra szállították s itt fejezte be életét — súlyos fogságban. Szegedi Ferencz nem 1663 febr. fr-án (40. 1.), hanem már január 13-án lett váczi püspökké és egyúttal a pozsonyi prépostság javadalmasává (V. ö. Temesváry okmánytárát, 21 és 22. sz.) ; egri püspökké pedig nem »az 1669. év vége felé« (U. o.), hanem 1669 szept. 23-án. — Püskyröl szerző azt írja : »1643-ban kapott kinevezést Váczra Püsky János, a ki még mielőtt székét elfoglalta volna, 1644 szeptemberében, a nyitrai püspökségre lett áthelyezve.« (U. o.). — Püsky 1643 június 6-án lett váczi püspökké (Borovszky : Csanád vm. tört. I. 376), tehát (ha tényleg csak a következő év szeptemberében lépett át Nyitrára) több mint egy esztendeig viselte a váczi püspök czímét. A püspökség történetét követi a székesegyházi káptalan története. Szerző ennek alapítását is Szent Istvánnak tulajdonítja.