Századok – 1916
Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 42
58 KOVÁCS LAJOS JÁNOS. Ezen kívül ugyancsak Cusptnianus-ból meríti a megölt emberek számát és hogy micsoda czélokat tűztek ki maguk elé a fellázadt pórok.1 Tubero adatainak kiegészítésére Jovius-1 használja. 2 Az ő alapján írja Dózsának a csata előtt mondott beszédét.3 Jovius-1 idézi Dózsa és társai büntetésének elbeszélésénél,4 végül pedig közli, hogy Jovius szerint hogyan folyt le a parasztlázadás.5 Ezzel az elbeszélés folyamát megszakítja és zavart idéz elő, mert másodszor mondja el ugyanazt az eseményt, egyes részleteiben eltérőleg, mint előbb, de azt nem dönti el, hogy melyik előadás felel meg az igazságnak. Ezután a Pray-códexben 16 ívrét lapnyi hézag van. A könyv végén 6 pedig az író arról elmélkedik, hogy igazságtalanság a papoknak megtiltani, hogy szükség esetén a harcztéren is szolgálják hazájukat. IV. könyv. A negyedik könyv azzal kezdődik, hogy a parasztlázadás kitörésével a nemesség Ulászlót okolta. Az ő késedelmezése és lassúsága adott alkalmat a parasztoknak, hogy a gonosz emberek tanácsára hajolva, fegyvert ragadjanak. Ulászló ellen a pórlázadás előtt a nemesek közt összeesküvés támadt és őt letenni készültek.7 Bizonyítják ezt Zsigmondnak bátyjához írott levelei, melyeket Brutus olvasott és felhasznált, mint azt ő maga mondja.8 Ulászlót hívei a Habsburg-házzal tervezett családi szövetség megvalósításával akarták vigasztalni és tekintélyhez juttatni, ámbár Zsigmond már az előző évben Tomiczki Péter követe útján intette Ulászlót, hogy Miksa az Ulászlóval kötendő szerződés ürügye alatt a magyar királyságra akarja útját előkészíteni.9 Brutus valószínűleg közölte Zsigmond egész levelét, de ez nem maradt meg, mert e helyen a műben négy levél hiányzik. 1 Β. I. 385. = Cusp. (Bél: Adpar. 281.) 2 Β. I. 364—370. = Tubero (Schw. II. 333.) és Jovius (I. 179—180.). 3 Β. I. 370. = Jovius. (I. 180.) — Márki i. m. (1913. kiadás) 468. l.-on közli e beszédet magyarul. 4 Β. I. 375—376. = Jovius. (I. 180.) — Β. I. 371—374· = Tubero. (Schw. II. 333.) 6 Β. I. 386—393. = Jovius. (I. 178—179.) — Β. I. 377—384· = Tubero. (Schw. II. 334.) 6 Β. I. 394—398. 7 Β. I. 401. 8 «. . . cuius rei fidem faciunt Sigismundi fratris ad eum litterae •quae adhuc exstant.« Β. I. 401. » Β. I. 402.
