Századok – 1916

Melléklet - Hellebrant Árpád: A magyar történeti irodalom 1915-ben. 64

.10 100. Németh József. A balkáni szövetség történetéhez. Bp. Sz. 164. köt. 384—426. 1. 101. Régi balkáni harczok. Temesv. Hirl. 270. sz. V. ö. 33. 115. 161. 355—371· 665. BELGIUM. 102. Lüttich múltjából. Vas. Ujs. 46. sz. 103. M. Belgique, Constantinople, Orient. Revue de Hongrie Tom. XVI. No. 26. 104. Palóczy Lipót. Waterloo. N. P. Journ. 167. sz. 105. Pethô Sándor. Waterloo — Belle Alliance. Alkotm. 195. sz. (Napoleon vereségéről.) V. ö. 372—374. BOSZNIA. 106. BaSagic Safvet bég. Bosnjaci i Hercegovci u islamskoj knj. Zeonosti. Sarajevo, 1914. — Ism. Ivanic József. Tört. Sz. 281—283. 1. 207. Jelenié, Julijan. Ljetopis ira Nikole LaSvanina. Glasnik Zemaljsk. Muz. u Bosni 27. köt. 1—35. 1. 108. Rakonitz Dezső. Bosznia a magyar közjog és az osztrák közjogászok szempontjából. M. Figy. IV. 434—442. 1. 109. Truhelka, Öiro. Historiőka podloga agrarnog pitanja u Bosni. Glasnik Zemalsk. Muz. u Bosni. 27. köt. 109—218. 1. V. ö. 557. BULGARIA. 110. Bakos Tibor. Az orosz-bolgár háború. (Az előjáték.) P. N. 329. sz. 111. Balla Antal. Bulgária. Uránia 12—14., 47—50. 1. 112. k. g. Az első bolgár-szerb háború. (1885 nov.) Alkotm. 313— 314. sz. 113. Mosony Lipót. A bolgárok megtérése a kereszténységre. Egyh. Közi. 49—52. sz. 114. Rohonyi Gyula. A bolgár-magyar rokonság. B. H. 358. sz. 115. Székely Sámuel. Bulgária és a Balkán-háború. Temesv. Hirl. 236. sz. V. ö. 99. 100. 359. 369. 370. BYZANC. 116. Scherer Ferencz. Komnénos Mánuel bizánczi császár (1143—1180) világuralmi törekvései. 1911. — Ism. Miskolczi Gyula. Tört. Sz. 442—445. 1. V. ö. 53. DALMÄCZIA. 117. Graf Károly Ottó. Dalmát történelmi töredékek. Sertonaco Anticano 1649. megjelent munkájából. Fiumei Esti Lap. Külön is megjelent. 118. Resetar, Milan. Torna Natalié Budislavié i úegov »Collegium Orthodoxum« u Dubrovniku. Rad. jugosl. Akad. 206. knj. 136—141. 1. 119. Strohal, Ivan. Ο starosti i redakcijama dubrovaökoga statuta. Rad. jugosl. Akad. 207. knj. 94—100. 1. 120. Szabó László. A cattarói »catenák« eredete. A Tenger 99—104. 1. 121. Szabó László. Az Adria szigetének és keleti partjának történeti helynevei. A Tenger 168—187., 230—250. 1.