Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Uránia - 681
történeti irodalom. 66l a központi hatalmak, különösen Ausztria-Magyarország nemzetiségeinek állítólagos elnyomatása, s ebből íolyólag védelmük és felszabadításuknak szükségessége ; a másik a háború bűnös előidézésének és különösen Németország részéről a világuralomra való törekvésnek vádja. Részletesen kimutatja e vádak alaptalanságát s különösen a magyarországi nemzetiségi viszonyokat ismertetvén, bebizonyítja, hogy nálunk más nemzetiségi politika, mint a minőt követünk, nem is követhető, s hogy ellenségeink leghatalmasabbjai sem tekinthetők faji alapon álló tiszta nemzeti államoknak, sőt a más nemzetiségüeket sokkal kiméletlenebbül nyomják el, mint mi. Csak Oroszország és Anglia törekednek világuralomra. A mi győzelmünkre tehát épen a nemzetek szabadsága szempontjából van szükség. Religio. 6. szám. Giesswein János : Mit mond a sociologia és történelembölcselet az államközi viszonylatok szervezkedésére vonatkozólag. A népek szabadságának fennmaradását csak a szövetségszerű csoportosulás biztosíthatja, de az ilyen csoportosulás fölött a nemzetközi jognak kell souverain joggal uralkodnia. Ε czélból először is a diplomatiának jelenleg még teljesen az állami Individualismus alapjain nyugvó rendszerét kell átalakítanunk. — Sipos István ismerteti Veres Endre : Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium I., Krämer Tamás : A protestáns vallás terjedésének okai hazánkban 1551-ig és Baumgartner Alán : A kerczi apátság a középkorban czímű munkáit. Sárospataki Hírlap. 3—19. szám. Szinyei Gedeon : Sárospatak város házai, romjai, melyekhez nevezetes történelmi emlékek fűződnek. Történeti adatokat közöl azon házakról, melyekben kiváló férfiak laktak, vagy hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak ; továbbá azon romokra vonatkozó adatokat közli, melyek Sárospatak egykori műveltségi viszonyairól tanúskodnak. TTj Idők. 39. szám. A sarkvidék remetéje. Mikkelsen kapitány útleírását ismerteti. — 41. sz. Agai Adolf. Visszaemlékezés. — Gereblye : A legrégibb ékszer. A gyűrű története. Szól symboikus jelentéséről, mint a nappálya, együvé tartozás, egyesülés, hatalom, birtoklás kifejezéséről, majd a pecsétgyűrűről és a mai ékszerről. — Két pesti festő. Szól Than Mórról és Gerhardt Alajosról abból az alkalomból, hogy az Ernst-múzeum képeikből kiállítást rendezett. — 42. sz. Gálos Rezső : Arany János egy kiadatlan levele. 1864-ben Miskolczról névtelen levélben elégtételt kértek Arany Jánostól, mint a Koszorú szerkesztőjétől egy elbeszélés közléséért, a melyhez a tárgyat Tóvölgyi Titusz, a szerző, félreismerhetetlenül Doleschall miskolczi orvos Gabriella leányáról vette. Arany János a névtelen írónak poste restante válaszolt. A levelet Xantus Jánosné az Arany János-Társaságnak ajándékozta. -— 43. sz. A mécstől az ívlámpáig. Rövid áttekintés Buda és Pest világításának fejlődéséről a XVIII. és XIX. században. — 45. sz. A női ruha glóriája. Visszapillantás a csipke történetére. tTkránia. 2. szám. Vodicska Imre : Ukránia és Róma. Az ukránok 1596-ban a breszti unióval a római egyházhoz csatlakoz, tak, az orosz uralom azonban visszatérítette őket a keleti egyházba csak a nem orosz területeken maradt fenn az unio. — Podhradszky György : Magyar-ukrán történelmi kapcsolatok (II. közi.). A legrégibb művelődési kapcsolatokról. — 3—4. sz. Czirbusz Géza : Oroszkő. A tihanyi félsziget fokának nevét a rusz = fok szóból magyarázza.— Sevcsenko Tárász. Az ukránok nagy nemzeti költőjéről. — Drahomanov Mihály: Rabszolgasorban. Az ukránok története dióhéjban. — Podhradszky György : Magyar-ukrán történelmi kapcsolatok (III.).
