Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nyugat - 679

történeti irodalom. 66l letükre, vagy az, hogy a törzs hírnevét igyekeztek terjeszteni ezáltal a szomszéd törzsekkel való kereskedelem révén. — Kemény Lajos : Egy XVIII. századbeli kincslelet cz. egy Zsigmond magyar aranyaiból álló 172 dbos Kassán előkerült éremleletről a szepesi kamara által 1787-ben fölvett »Specificatio« eredeti szövegét adja. — Harsányt Pál : Adatok a C. N. H. III. kötetéhez (V. közi.) II. és III. Ferdinánd és I. Lipót különböző typusú pénzeit közli. — Zoltai Lajos : A debreczeni kollégium éremtárának keletkezése és a Kazay-féle gyűjtemény cz. az éremtár keletkezését a XVIII. sz. első évtizedéig vezeti vissza. Régi szokás szerint a könyvtár járuléka volt az itt is. Czéltudatos gyarapítása a XVIII. sz. végén, hogy Kazay Sámuel könyvtárát s vele együtt országos hírű régipénz-gyüjteményét is megvette a kollégium. Elmondja röviden Kazay életét, pár vonással jellemzi s leírja könyvtárának és éremtárának eladási körülményeit s a kollégiumnak ifj. Jankovich Miklóssal e miatt való harczát. Az éremtár összesen 2452 dbból állott. Némileg tájékoztat anyagáról Kalós Mózes 1838-ban készült összeírása és Telegdi K. László jelentése, »a melvlyel a gyűjteményeknek Lugosi József új könyvtárnok részére történt átadásáról számol be 1846-ban«. Az éremgyüjtemény szakszerű elrendezése és lajstromozása még eddig nem történt meg. Nyugat. 8. szám. Halász Imre : Török-magyar vonatkozások. Rövid visszapillantást vet a török-magyar vonatkozások múltjára. — Lengyel Géza : Mitteleuropa. Naumann nagy feltűnést keltett könyvének aphoristikus bírálata ; egyes gondolatokat ragad ki belőle s fűz hozzá többé-kevésbbé kételszerii megjegyzéseket. — 9. szám. Schöpflin Aladár: Aforizmák a Szekfü-ügy körül. Az egyéni és a tömeglélektan szempontjából ír megjegyzéseket, erős rokonszenvvel Szektü iránt. — Halász Imre : Török-magyar vonatkozások, (folyt.) Kedvezőbb színben tünteti fel a hódoltság idejének törökjeit, mint a köztudatban eddig éltek. Bocskay szerepének s az akkori török szövetség méltatása. — 10. szám. Halász Imre: Török-magyar vonatkozások. (folyt.) Erdélynek és Bethlen Gatornak viszonya a törökséghez. — il. sz. Halász Imre: Török-magyar vonatkozások, (bef. A XVII. század eseményei Thököly bukásáig. — 16. szám. Szász Zoltán : Turanizmus. A turanizmus fogalmáról s annak jellegéről ír ; s annak a nézetének ad kifejezést, hogy a turanizmus egyáltalában nem méltó arra, az irányító szerepre, melyet hívei neki a magyar köztudatban biztosítani szeretnének. — 18. szám. Lengyel Géza : Együtt vagy külön ? czímmel Sieghart Rudolf könyvéről, mely az osztrák-magyar közbeeső vámvonal történetét tárgyalja, írt ismertető tanulmányt. — 20. sz. Gróf Andrássy Gyula : Kiegyezés és beavatkozás czím alatt bírálat tárgyává teszi a képviselőház álláspontját, mely szerint Ausztria és Magyarország nincsenek kötelezve egymással szemben, hogy a közös ügyeket rendező törvényeket megtartsák s ha az egyik állam a másiktól követelné a kiegyezési törvényekben megállapított jogszabályok végrehajtását, az a másiknak belügyeibe való jogtalan beavatkozás volna. Andrássy tisztán jogi szempontból vizsgálva a kérdést, arra az eredményre jut, hogy az 1867. évi XII. tcz. szerződés ; ebből az következik, hogy végrehajtását mindkét fél jogosan megkövetelheti egymástól. Ha a végrehajtás nem volna lehetséges, akkor előállana a 67-i rendezés teljes, vagy részben való megváltóztatásának szüksége. — Gellért Oszkár : Vörös könyv Romániáról. A czjkkíró éles bonczkés alá veszi a külügyi hivatal kiadványát, melyben 111 távirat számol be Romániához való viszonyunkról egészen az augusztusvégi betörésig. Positiv és negativ adatok bizonyítják, hogy à had-