Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Mitteilungen d. Instituts für österr. Geschichtsforschung - 676

676 történeti irodalom. 63I besenyő népnévről. Ez a népnév : pacinaci, pacinacae, patzinacitae, patzinakoi, pecsenyegi. bisseni, bessi, pecinati, pincenuates s még több alakban kerül elő a történeti emlékekben. Eredeti alakja »becsenek« volt, ez pedig egy Becse személynévnek kicsinyített formája. Ide tartoznak a nálunk gyakori Becse személy- és helynevek. 8. sz. Gombocz Zoltán : Levente. Ez voltakép nem egy, hanem három szó. Az egyik : »levent« a török hódoltságkori szó s annyit jelent, mint önkéntes katona a szárazföldi irreguláris csapatokban és hadihajókon ; a szó perzsa eredetű, törökből hozzánk került jövevényszó. A másik »levente, leventa« Cornides magyarázata szerint I. Béla öcscsének nem személyneve, hanem jelzője, jelentése : pugil, héros ; a nyelvújítás fölkapta s íróink Dugonicstól kezdve »hős lovag« jelentésben éltek vele. A harmadik Levente személynév, Szár László harmadik fia ; ejtése Liünti v. Leventi lehetett s valószínűleg »atyafi, ivadék« a jelentése.— Simái Ödön a Herczegprímás czím keletkezését kutatja. III. Károly adta az esztergomi érseknek a herczegi rangot 1713-ban ; ez aztán a prímás czímmel együtt sok változáson át végre 1828-ban forrott össze »herczegprímás«-sá. — Tolnai Vilmos : Pogány-magyar keresztnevek újabb divatjáról ír ; úgy látszik már Dugonics Etelkája előtt 1784-ben kereszteltek valakit Gézá-nak. — L. M. felveti a kérdést, melyik helyes a történeti irodalomban előforduló Zápolya. Zápolyai, Szapolyai nevek közül. —• M. J. figyelmeztet a Szazadok idei 378. s k. lapjain megjelent jász népnévről szóló fejtegetésre, mely felújítja azt a régi tévedést, hogy jász = filiszteus = íjjász ; v. ö. M. Ny. VIII. 193. Magyar Nyelvőr. 45. évfolyam. 7—-8. szám. Wertner Mór : Régi magyar női nevek. Cuca-tól Jurke-ig terjedő nevekre vonatkozó oklevélbeli adatok. — Cserép József ábrándos elméletének czáfolata, mely szerint már Herodotosban megtalálni a magyarság nyomát. Magyarország. 259. szám. Kalmár Antal : A függetlenségi párt története. Nagy vonásokban rámutat a párt keletkezésére, elnevezésére, gyarapodására, programmjára és gyakori pártválságainak belső okaira. — 280. szám. Vörös László : A hétszázéves Domokos-rend. A rendnek és magyar rendtartományainak története rövid vonásokban. — 287. szám. L. Sipos Kamilló : Kossuth Lajos és a vámügy. Ismerteti Kossuth vámpolitikai álláspontját. Ö a szabadkereskedelmi rendszer hive volt. Ez elvet Kossuth miniszter korában is megtartotta. Azonban az akkori viszonyok miatt nem érvényesíthette, mert a Magyarország és Ausztria közötti vámvonal akkori alakjában Ausztriára nemcsak vámkérdés, hanem az egyedárúság miatt pénzügyi kérdés is volt, melyről nem mondhatott le. Nem volt más megoldás, mint Ausztriával a kölcsönös érdek szemmeltartásával rendezni a közbeeső vámvonal illetékeit és rendezni a külvám tételeit. Szabadkereskedelmi elvét akkorra hagyta, midőn nemzete gazdaságilag oly erős lesz, hogy kiállhatja a versenyt a nemzetközi kereskedelemben. Azonban a szabadságharcz ennek véget vetett. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. (XXXVI. Band, 1915, 4. Heft.) Oskar Ritter v. Halecki : Die Beziehungen der Habsburger zum litauischen Hochadel im Zeitalter der Jagelionen cz. czikke aránylag igen kevés magyar vonatkozást tartalmaz. — Igen értékes adalék a tatárjárás történetéhez Fedor Schneider czikke : Ein Schreiben der Ungarn an die Kurie aus der letzten Zeit des Tatareneinfalles (2. Februar 1242). A sienai városi levéltár egy másolatából közli a menekült