Századok – 1916

Történeti irodalom - Miskolczy István: Bajtay J. Antal. Ism. –ch. –e. 655

655 történeti irodalom. 63I A mellett, hogy az egyes czikkek egymásutánja kapcsolatosabb lehetne, néhol az adatok szűkszavúsága miatt nem kaphatunk teljes magyarázatot, imitt-amott föltűnik, hogy az általánosabb történelmi események ellen tollhibából vagy az emlékezetre hagyatkozásból apróbb vétség esik. Máshol az irodalom részletesebb föl nem használása ismertebb személyről azt mondatja a szerzővel, hogy munkásságáról idáig keveset tudunk. Megesik azonban, hogy merőben újnak látszó híradást meg »ismeretes dolog« odavetéssel említ ; pedig ha lesznek, a kik ingyen elhiszik az állítást, lesznek viszont, kik egy falatka jegyzetet jobban szerettek volna. Hogy a török kedves felekezete, szembeszökő. Kedvéért még egy kis ellenmondást is eltűr. Némi ellenmondás máshol is akad. Kellemetlenebb, hogy elég sűrű az ismétlés, még ugyanazon czikken belől is. Ámde azokban a változatos, színes, illatos csokrokban, melyeket Takáts nyújt, annyi az új virág, hogy alig veszszük észre, hogy akad, melyet kissé megperzselt, melyet kellően nem fejlesztett ki az éltető nap. Nem kételkedünk rajta, hogy mindenki, a ki e remek magyarsággal megírt köteteket sok tanulsággal végigelvasta, nagy örömmel fogadja a kilátásba helyezett harmadikat. Srs. Miskolczy István : Bajtay I. Antal. Budapest. »Élet« kiadása. 1914. 8° 134 1· Miskolczy könyve, melyből annak idején folyóiratunk is közölt egyes részleteket (Századok, 1913. 656—669. és 736— 752. 1.), Bajtay életének első tudományos feldolgozása. Bajtay egyéniségével és működésével Horányi óta többen foglalkoztak ugyan, de tudományos igényű jelentősebb életrajz mindezideig nem jelent meg róla, jóllehet Bajtay úgyis mint II. József magyar tanárainak egyike, úgyis mint a társadalmi és politikai átalakulás állapotában lévő erdélyi nagyfejedelemség tevékeny püspöke, joggal tarthatott számot szélesebb érdeklődésre. Ezen a hiányon segít Miskolczy érdemes munkája, melynek eredményeit a következőkben kíséreljük meg összefoglalni. Bajtay 1717-ben született a pestmegyei Zsidó községben, melynek birtokosa atyja, Bajtay István, a Koháry-birtokok kormányzója s utóbb pestmegyei alispán volt. Atyja halála után (1722) anyja Grassalkovich Antalhoz ment nőül, ki a legnagyobb körültekintéssel és szeretettel neveltette ; tanulmányait a kegyesrendiek pesti és nyitrai intézeteiben végezte. Kiváló tanárainak egyénisége oly nagy hatással volt reá, hogy Grassalkovich beleegyezésének kieszközlése után 1733 szept. 21-én belépett a kegyesrendbe s 1734 nov. 9-én egyszerű foga-