Századok – 1916
Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 42
KOVÁCS L. J. — BRUTUS MAGYAR TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. 45 tanácsából való államférfiakat, a kik még életben lévén, Ulászló udvarában nagy befolyással bírtak. Ezek halálával Ulászló tekintélye elveszett és udvarának még a külföldön is veszett híre volt. A 2i. oldalon elmondja Dubravius után,1 hogy a csehek büntetlenül micsoda szidalmakkal illették Ulászlót. Egy ember még rá is nyilazott a királyra, azt kiáltva : le kell ölni a cseh disznót, kedves áldozat lesz az Husz szellemének. A 22-ik oldalon ismét elmélkedéssel, reflexióval találkozunk, a 23—24-ik oldalon pedig beszéd alakjában közli a jó hazafiaknak Ulászlóhoz intézett buzdításait, hogy ébredjen végre feladatának tudatára. Hasonlókép legnagyobbrészt reflexió a 24—30. oldal. A mi történeti adat van benne, visszatekintés előbbi eseményekre, azt részint Bonfini-ből részint Tuberó-ból vette, ez utóbbitól különösen a török történelemre vonatkozó adatokat.2 A 30—32. oldalon ismét beszédet ad : a cseh követségét. A szónok Ulászlót Csehországba hívja, hogy a hosszú távolléte alatt keletkezett bajoknak és zavargásoknak véget vessen és a megrendült királyi tekintélyt helyreállítsa. A 32—35. oldalon a Csehországban uralkodó vallási viszályról mondottak Dubravius alapján íródtak, kit azonban egy szóval sem említ. Csak a szövegek összevetéséből lehet az átvételt megállapítani. Dubravius. Brutus. 298. I. Collegia praeterea artificum in eadem Praga per factiones divisa, caedibus inter se mutuis dimicabant, non tam imperito, quam invalido ad cohibendam audaciam, Joanne Genczone, quem Rex summum arcis Prag, praefectum reliquerat. 34. I. Iam in artificum collegia . . . quasi contagione serpens . . . pestis saeviebat . . . Eo vero impunitatis ventum erat, ut palam in foro, sacris, profanis locis . . . consererent manus, caedem facerent . . . frustra contra tendente Joanne Gensone . . . quem Ladislaus arci praeesse cum potestate regii imperii iusserat. A mit a 36—38. oldalon a huszitákról és a konstanczi zsinatról mond, a köztudatból vehette. Ismerte különben Aeneas Sylvius művét is,3 hol szintén találhatott erre vonatkozólag adatokat. 1 Jo. Dubravii, Olomuzensis episcopi História Bohemica a Thoma Jordano Medico. Basileae, 1575. Liber 31. 292—294 1. 2 Β. I. 28. 3 Található Dubravius 1575-iki kiadásában. A huszitákról a 24—44. lapon szól Aeneas Sylvius.
