Századok – 1916

Értekezések - KOVÁCS LAJOS JÁNOS: Brutus magyar történetének forrásai - 42

KOVÁCS L. J. — BRUTUS MAGYAR TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI. 43 többeket is, kik elestek Mohácsnál »Brodarics azt állítja, hogy 200 ezren pusztultak el a mohácsi vészben«.2

— Joviust a legtöbbször bírálat kapcsán említi, adatait gyanakvással fogadja, ha lehet, más kútfők adataival összeveti, vagy azokat a józan ész világánál vizsgálja. Szemére veti a magyarok és németek elleni gyűlöletét,3

a Medici-család iránti kedvezését ; szerinte Jovius hadi dolgokban kevéssé jártas,4

sok dolgot a maga fejéből gondol ki,6

nem szokott senkit sem csak úgy vaktában dicsérni, csak ha ez neki hasznot hoz.6 Legtöbbször Brutus majdnem szószerint merít forrásából, s hogy ebből micsoda félreértés támadhat, mutatja a következő példa : a II. k. 274. l.-ján a következőket mondja : »A kik II. Lajos temetésén Székesfehérvárott jelen voltak, dicsérték az új király állhatatosságát és lelki nagyságát, közülük némelyek még ma is élnek s tőlük vettük ezeket«.7 Ε hely alapján azt hinnők, hogy ezeket hallomásból írja Brutus, pedig szórói-szóra Zermeghet8 írja át a megjegyzéssel együtt, a mely Zermeghnél helyénvaló, de Brutusnál nem. — Gyakran megteszi Brutus, hogy egy eseményre vonatkozólag több kútfőnek egymástól eltérő előadását egymás után közli, s ilyenkor csak a legritkább esetben mondja meg a maga véleményét, hogy melyik kútfő adatát tartja valószínűbbnek. Ez az eljárás a mű egységének rovására megy és sok ismétlésre ad alkalmat. Miután pl. Tubero után leírta a parasztlázadást, elmondja,9 hogyan adja elő ugyanazt Jovius ; arról azonban egy szó említést sem tesz, hogy miben tér el Jovius Tuberótól és hogy melyik kútfő adatai felelnek meg a valóságnak ? Épen így mondja el Szolnok ostromát előbb Centorius,10 azután Forgách után, egy szó bíráló megjegyzés nélkül. Hasonló eljárást követ a Dévánál történtek elbeszélésénél. Ezt Centorius Forgáchtól némileg eltérőleg adja elő, s ebben az esetben Brutus inkább Centoriusnak hisz,11

azzal az okadatolással, hogy megvan Castaldo levele, mely szerint az ezen eseményekről írott naplóját átadta Centoriusnak, ki innen kölcsönözte adatait. 1 Β. II. 240. 2 Β. II. 248. 3 Β. II. 246., 438., III. 136—137., 155., 254. 4 Β. III. 290—291. 5 Β. I. 385—386. 6 Β. III. 300. 7 »... quorum adhuc nonnulli, a quibus haec accepimus, supersunt.« Β. II. 274. 8 Schw. II. 385. 9 Β. I. 386—393. 10

Β. III. 419—426. 11

Β. III. 375.