Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

654 GÁRDONYI ALBERT. iparosok a munkaidő megrövidítésével játszották ki a kormányzó­ság előbbi árszabását. 1697 október 21-ikén a kormányzóság a pinczemunkásokat rendszabályozza meg, kiknek túlkövetelései a város legjövedel­mezőbb bevételi forrását, a bortermelést veszélyeztették. A pin czemunkások minden a pinczébe le vagy onnan felhengerge­tett hordóért 6 kr. munkabért követeltek, holott Bécsben sok­kal mélyebb pinczék mellett ugyanazon munkáért csak 4 krajczárt kaptak. Ezt méltánytalannak tartja a kormányzóság, mert Budán a kenyér és hús ára is olcsóbb, a munkabér tehát nem lehet magasabb. Sokkal alacsonyabb munkabért szab meg tehát a kormányzóság és pedig az akós hordó be- és kiviteléért 2 kraj­czárt, a pinczén kívül a hordó kocsirarakásáért 1 krajczárt. Ez a szabályzat azért figyelemreméltó, mert az élelmiszerárak arányá­ban állapítja meg a munkabéreket, ez volt tehát az alap, a mely szerint az összes bérmegállapítások igazodtak. 1697 november 4-ikén ismét a szőlőmunkások bérviszo­nyait szabályozza a kormányzóság s elrendeli, hogy takarásért napi 15 krajczárt, kapálásért pedig 18 krajczárt követelhetnek csupán.1 Ε rendszabásnak nem lehetett meg a kívánt eredménye, mert 1698 február 4-ikén a városi tanács bevádolja a kormányzó­ságnál a szőlőmunkásokat, hogy 1/4 hold szőlő megmunkálásáért 25 forintot is elkérnek, holott az élelmiszerárak alacsonyak. Ε panaszra a kormányzóság 1698 február 20-ikán a következő munkabéreket állapítja meg a szőlőmunkások számára : szőlő­szedésért 3 garas, karózásért és kötözésért 4 garas, takarásért 5 garas, metszésért és árkolásért 18 krajczár naponként. A meg­állapított munkabérek a Várban, Vízivárosban és Ráczvárosban hirdetmény útján közlendők s az áthágásért nem csupán a mun­kások, de a munkaadók is megbüntetendők. 1700 június 2-ikán kelt nyílt parancsával végül maga a kormányzóság szabályozza a szőlőmunkások béreit és pedig az olcsó kenyér- és húsárak ará­nyában. Ε szerint szőlőszedésért 3 garas, karózásért és kötözésért 4 garas, takarásért és kapálásért 5 garas, metszésért és árkolásért 18 krajczár jár naponta ; egy negyedhold szőlő teljes megmun­kálásának az ára 16 frt. 1699 május 21-ikén a városi tanács hirdetmény útján közli, hogy a kőmívesek és ácsok munkabére a mestergarassal együtt napi 10 garasnál, a napszámosok munkabére pedig napi 5 garas­nál magasabb nem lehet, mert az építési költségek máris túl­magasak s az építkezések szünetelnek. A mint az 1700 június 1 Von Teckhen 15 Kr., von Gruben hingegen nicht mehr den 18 Kr. zu exequieren. Acta admin, cam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom