Századok – 1916

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: A székesfehérvári őrkanonokság története 1543-ig 565

584 SÖRÖS P. — A SZÉKESFEHÉRVÁRI ŐRKANONOKSÁG TÖRTÉNETE. az őrkanonok, miután ama jószágok reá szállottak, nem a fehérvári egyház, hanem a saját nevében tiltotta el őt a tizedek szokott szedésétől.« Az őrkanonok később sem jelent meg a különböző pápai bíróságok előtt, melyeknek ezen tizedperben ítélkezniük kellett volna s a per ezentúl a káptalan és a pannonhalmi apát közt folyt s az egyesség is ezek közt jött létre 1228 végén vagy 1229 elején, a nélkül, hogy az őrkanonokról csak említés történt volna.1 A javadalom jövedelmére kevés adat maradt fenn. Még legtöbb következtetést enged a pápai adószedés idején, 1341-ben fizetett tized. Ebben az évben két ízben fizetett János őr és pedig augusztus 30-án 16 márkát, szeptember 29-én 7% márkát, összesen tehát 23% márkát.2

így tehát az őrkanonokság jövedelme 235 márkát ért volna, vagyis 940 arany forintot. Mivel pedig az arany forint értékét ebben az időben 11-3 koronára teszik,3

az összes jövedelem 9682 koronának felel meg. Ez az összeg, tekintve a pénz vásárlóképességének a maihoz aránytalan nagyságát, igen tekintélyes jövedelem volt. Későbbről nincs számokban kifejezhető adatunk az őrkanonoki javak jövedelméről. Hogy azonban tekintélyesnek kellett lennie, eléggé megvilágítja Oláh 1533 május 18-án tett nyilatkozata : »Interea (míg püspökséghez juthat) in custodia quoque, si eam recuperabimus, non moriemur fame ; scis quale sit beneficium.«4 Sörös Pongrácz. 1 A pannonh. Sz. Benedek-r. tört., I. 165—166. 1. A jószágok közt nem egy olyan volt, mely, legalább később, őrkanonoki birtok. L. u. ott, 695. 1. 4 A veszprémi püsp. róm. okit., II. 91., 92. 1. 8 Balogh : Adalék a magyar pénz történetéhez I. Károly idején. A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyve az 1914—1915-iki tanévre, 133. 1. 4 Oláh levelezése, 366. 1.