Századok – 1916

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: A székesfehérvári őrkanonokság története 1543-ig 565

A SZÉKESFEHÉRVÁRI ŐRKANONOKSÁG TÖRTÉNETE 1543-IG. 579 get nem kapott.

1 Oláh igazában már Buda elvesztése után sem volt a javadalom ura, Zala megyében azonban még a Bécs 1529-i ostroma után kötött fegyverszünetkor is maradtak jószágai. A kanonoksággal járó kötelességet, az udvarhoz lévén kötve, csak annyiban gyakorolhatta, hogy rendesen végeztette az őrséghez kötött hivatalos misét. Mindamellett kanonoktársai még a káptalani tagokat általában illető jövedelmeiből is le akarták vonni azt a részt, a mi csak a jelenlévőket illeti. Panaszkodott is miatta : »At ego non censeor absens, qui sum in servitio regis et reginae !«2 Oláhon kívül az ellenkirálytól kinevezett Âtthynai Márton is viselte a fehérvári őr czímet s élvezte valamelyes jövedelmét. 1537 május 3-án János királytól rendeletet eszközölt ki egyik, az őrkanonoksághoz tartozó jószág miatt. 1539 október 10-én még életben volt. A Ferdinánddal folyó béketárgyalásokra kellett volna mennie, de útjában Salmáron súlyosan megbetegedett s azért kénytelen volt visszafordulni.3 Atthynai, úgy látszik, nem heverte ki a baját, hanem megvált az élettől. János király nem hagyta üresen az őrkanonokságot, hanem a neki már sok szolgálatot tett, mostanság pedig a váradi béke megkötése alkalmával nem keveset fáradozott Mindszenti Tamás egri őrkanonokot, pécsi prépostot nevezte ki fehérvári őrnek. Kinevezése idejét nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy sokáig nem élvezhette új javadalmát. 1542 október folyamán még az ő tanúságát emlegették,4 november közepén pedig már halott volt. 1542 november 15-én Dörgicsén kelt iratukban Nesztkei Ferencz fehérvári őrkanonok és Mindszenti Antal deák, az őrkanonokság jövedelmeinek kezelői és néhai Mindszenti Tamás végrehajtói tudatják, hogy Devecseri Choron András a tőlük bérelt devecseri bordézsmákért járó 1542-i bér fejében 40 forintot megfizetett, erről tehát megnyugtatják s igérik, hogy ha Oláh Miklós, a kinek most a felség, Ferdinánd király az őrséget adományozta, vagy az embere követeléssel lépne fel, meg fogják védeni.5 Oláh tehát új adományozás alapján kapta meg az őrsé-1 Eodem (1527.) anno Nicolaus Olahus factus est custos et canonicus ecclesiae Albae regalis. Nikolai Olahi : Compendiarium suae aetatis chronicon. Beélnél: Adparatus ad históriám Hungáriáé, 40. 1. » Oláh levelezése, 467. 1. » Egyháztörtén, eml. a magyarországi hitújítás korából, II. 407—408. 1. * Bucholtz : Geschichte der Regierung Ferdinand des Ersten Urkunden-Band, 331. 1. 6 Egyháztört. eml. a magyarországi hitújítás korából, IV. 127.1. 37*