Századok – 1916

Történeti irodalom - Görgey István: Görgey Arthur ifjúsága és fejlődése a forradalomig. Ism. –ys– 503

508 TÖRTÉNETI IRODALOM. be magának s a gazdálkodás mellett fennmaradó idejét tudományára fordíthassa. Hogy ezt a pályát is elhagyta a toporczi gazdaság kedvéért, de nem tudományos ambitióinak elejtésével, annak két oka volt : honvágya és házassága. Nem azt a nőt vette el, a kinek kedvéért a hadsereget elhagyta. Korábbi szerelme kilépése után csakhamar fölbomlott. A viszony különben is nagyon érzelgős alapon keletkezett. A nő igen szépen írt a szerelemről, de nagyon közömbösnek mutatkozott, a mikor hosszú távollét után Görgey ismét felkereshette. Görgey komoly, önfeláldozó szerelmét nem értette meg, a mire Görgey alig egy évvel a hadseregből való kilépése után maga ajánlotta föl eljegyzésük felbontását. (269. 1.) Érdeklődése azért nem csappant meg, örömmel hallotta a jó híreket egykori mátkájáról és sóhajtozva epekedett a bensőséges családi boldogságért. Honvágya és hazaszeretete csak érett korában ébredt föl. Gyermekül szakadva el szülőföldjétől, a Szepességtől, a melynek akkor Magyarországgal vajmi kevés kulturközössége volt, ez nem is csodálható. Otthon németül beszéltek, leveleit mindvégig németül írta. Csak öccse unszolására kezdett 1841-ben magyarul tanulni, akkor határozta el »megtérni első igaz hazámhoz«. (132. 1.) Ettől az időtől fogva azonban, a mily mértékben haladt előre a magyar nyelv tanulásában, abban a mértékben nőtt hazaszeretete. A huszársági szolgálatot is azért választotta, »mert csak hazámfiai közt akartam szolgálni«. (135. 1.) Egy év múlva már azt írta : »... borzadok, ha a lehetőségre gondolok, hogy éveket találok itt tölteni ezen szép, de a mi a lakosságot illeti, érdektelen vidéken, a helyett, hogy Magyarországba jönnénk ... A mióta tulaj donképeni anyanyelvem megtanulásának nekifeküdtem : mind inkább éled bennem a vágy, e nyelv hónával — szeretett hazámmal — habár csak testben is közelebb összeköttetésbe jutni«. (173.1.) A Szepességben töltött szabadságból csírázott ki »a nemzethez való megtérése«. (180. 1.) 1843-ban már »száműzöttnek« érezte magát. (182. 1.) A Pesti Hírlap vezetésével iparkodott behatolni hazája viszonyainak ismeretébe, onnan szítta magába a magyar politikai élet szabadelvű eszméit is. (184., 189., 310. 1.) Ugyanakkor már magyarul vezeti naplóját (196. 1.) és 1843 szept. n-én írja első magyar nyelvű levelét. (209. 1.) S ez a gyakorlat oly alapos, hogy 1848-ban, a mikor a honvédseregbe lép, a tisztek közt ő tud legjobban magyarul, úgy hogy őrnagya reá bízza a zászlóalj jegyzőkönyv vezetését. (345. 1.) A mikor pedig 1845-ben Guidó bátyjának megmagyarázza a honvágy érzését, figyelmezteti, hogy ez nem I