Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477

BUDA KÖZIGAZG. ÉS KÖZGAZD. VISZONYAI A XVII. SZ. VÉGÉN. 541. bérösszegen kívül az is befolyásolta, hogy a bérlők nem fizettek pontosan. Pedig a mészárosoknál és pékeknél nem is a mesterek, hanem a czéh bérelte a boltokat s a bérösszeget is a czéh fizette. Ugyancsak a boltbérletekhez számíthatjuk a piaczi bódék bérletét is, a melylyel az 1699. évi számadásban találkozunk először, a mikor csak 25 frtot jövedelmezett, a bérösszeg azonban 1703-ban már 108 frtot tett ki. Ε piaczi bódék bérei az 1698 május 3-ikán kelt összeállítás szerint havonként voltak esedékesek s a következőleg oszlottak meg : 1 bádogos 15 kr., 1 ócskás 15 kr., 3 fazekas 45 kr., 3 csizmadia 45 kr., 1 kofa 15 kr., 1 köteles 15 kr., ι rácz 15 kr., 1 üveges 15 kr., 1 szabó 15 kr., 1 ócskás 15 kr., 2 molnár 48 kr., 1 rövidárús 24 kr., 1 üveges 15 kr., r kertész 30 kr., 6 pék χ frt 30 kr., 1 aranyműves 20 kr., 1 esztergályos 24 kr., 1 kereskedő 1 frt 30 kr., 1 rövidárús 30 kr., 2 csizmadia 30 kr., 1 köteles 15 kr. és egy esztergályos 24 kr. : összesen tehát 11 frt 03 kr.-t jövedelmeztek havonként. Ugyancsak 1699-től kezdve szerepel a számadásokban a faraktár-bérlet (Holzstadlzins) is, a mely előbb 35, majd 43 frtot jövedelmezett évenként. A bérletek sorába tartozik végül a kormányzóságtól kapott ráczvárosi fürdők (kis ráczfürdő és külső ráczfürdő) bérlete, a mely 1693 április i-től kezdve évenként különböző eredménynyel záródik, nevezetesen : 1693-ban 132 frt — 1695-ben semmi 1696-ban semmi 1697-ben 75 frt — 1698-ban semmi 1699-ben semmi 1700-ban 450 frt — 1701-ben 778 » 09 1702-ben X202 » 09 1703-ban semmi Ε változó jövedelmek oka az, hogy a fürdő nem volt állandóan a város kezén s a bérlők néha hátralékban maradtak, néha meg előzetesen behajtották rajtuk a bért. Utolsó sorban említjük meg, ámbár nagyon tekintélyes volt, a borkimérési jövedelmet. A városházán korcsma is volt s a város bormérési joga alapján itt bort méretett. Részben a saját szőlőiben termett borát mérte ki (leitgeben), részben vásárolt borokkal kereskedett. Az 1692. évi számadások szerint a korcsma forgalma elég jelentékeny volt, mert 32 akó bort mértek ki benne pintenként 24 dénáron, az 1693. évi forgalom pedig δδ1^ akó volt.