Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 477

Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. (I. közlemény.) Kevés város van abban a helyzetben, hogy keletkezésének részleteit egykorú emlékek hirdessék az utókornak. A városok keletkezése rendesen a mult idők homályában vész el s ezt a homályt megvilágítani a legritkább esetekben sikerül. Buda városa a kivételek sorába tartozik. Keletkezése olyan időbe esik, a mikor az írott emlékek sokkal beszédesebbek s ez emlékek nyomán történetét az első alapkövekig követhetjük. A régi Buda története 1686-tal lezáródik, csupán a neve marad fenn. Az 1686. szeptember 2-iki diadal felszabadítja Budát, de a felszabadult város romként kerül a győzők kezébe, s a mit a hosszas ostrom megkímélt, azt a zsákmányt kutató katonaság kapzsisága pusztította el. Buda csaknem teljesen elhamvadt s életben maradt lakosságát a szélrózsa minden irányában elhurczolták.1 Élt azonban a régi Buda emléke s nem mentek feledésbe azok a kiváltságok, melyekkel Magyarország régi dicső királyai az ország fővárosát elhalmozták. Ε kiváltságok eszményül szolgáltak a romok között megtelepedett bevándorlottaknak, a kik a régi város köveivel a régmúlt idők kiváltságait is szerették volna megszerezni, hogy ezzel a régi városi polgárság örökébe léphessenek. Az örökség csábító volt s nem is látszott elérhetet'ennek. Szirmay István országbírói ítélőmester birtokában volt János király 1538. évi aranypecsétes kiváltságlevele, mely a város régi jogait és kiváltságait összefoglalta, megerősítette és bővítette : csak ezt kellett megszerezniök s megvolt az alap, a melyen a város rövidesen nagygyá és tekintélyessé alakulhatott volna. A jobb jövő képe elkápráztatta a város polgárságát s éveken át ennek szentelte minden erejét. Szirmay István országbírói, később nádori ítélőmester íelhasználta az új telepesek jóhiszeműségét és hiúságát s 1692 1 Károlyi : Buda és Pest visszavívása 1686-ban 407. és k. 1.