Századok – 1916
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444
GÖRGEY MINT HADVEZÉR. 465· indult el Komáromból, de levonulása, az óhajtott legrövidebb vonalon nem volt lehetséges, mert azt az oroszok akkorára már elállották, s így Görgey Perczel Mór Szolnoknál egyesített, középtiszai hadseregével1 nem találkozhatott. Ebben a szorult helyzetben arra a merész lépésre szánta magát, hogy Váczon, Balassagyarmaton, Losonczon, Rimaszombaton és Miskolczon át, az orosz hadsereget megkerülve, Tokajnál átkel a Tiszán és Nagyváradon át egyesül a tiszai hadsereggel, a melynek parancsnokságát, Perczel elmozdíttatása 2 után, az ügy legnagyobb kárára, Dembinszki vette át. Görgey, az ellenség szerint is, nagyon ügyesen hajtotta végre koczkázatos tervét s minden nagyobb veszteség nélkül a Tisza mögé vonult vissza.3 Csakhogy útközben megint nagy hibát követett el, a mennyiben a fő hadműveleti czélt, a tiszai hadsereggel való minél gyorsabb egyesülést, feledve, azt határozta, hogy a Hernád vonalán mindaddig megállapodik, míg az oroszok újabb hátrálásra nem kényszerítik. Ez bizony haszontalan és helyre nem hozható időpocsékolás volt, a mit különben maga Görgey is beismer.4 De azért az annyira szükséges egyesülés, bár jókora késéssel, mégis csak megtörténhetett volna Aradon, a hova Görgey az x. hadtesttel augusztus 9-én be is vonult. Ámde ezt az utolsó lehetőséget is meghiúsította Dembinszki, a ki a szerencsétlen szőregi csata5 után nem Aradra, hanem — Nagykikinda felé kitérve — Temesvárra vonult vissza. Sőt még Temesvárról sem volt szándéka Arad felé fordulni, hanem Vécsey ostromló hadával egyesülve, Erdélybe akart húzódni, feltéve, hogy csapatai ennyi hátrálás után fel nem bomlottak volna. Nyilvánvaló tehát, hogy Görgey, Komáromban és a Hernád vonalán való időzésével, csak késleltette a két hadsereg egyesülését, a melyet végre is nem ö, hanem Dembinszki hiúsított meg. Igaz, hogy most utólagosan nagyon is vitatható, sikerrel működhetett volna-e augusztus 9. után az Aradon egyesí-1 9. és 10. hadtest (29 zászlóalj, 28 lovasszázad, 53 ágyú), mindössze vagy 24 ezer fő. 2 Július 30. 8 Ramming: i. m. 401. 1 Görgey István nehézkes fordítása szerint : »Ezen viszonyok között természetesen hadászati képtelenség volt a Hernádnál időzésem (csakhogy ezt mi nem sejthettük) czéltalan szélnek eresztése volt az alvidéki magyar seregekkel csak folytonos gyors visszavonulásunk által még megejthető egyesülésünk utolsó lehetőségé_nek. Csakhogy öntudatlan.« (Görgey : i. m. II. 283. 1.) 6 Augusztus 5. Századok. 1916. TU—VIII. füzet. 30
