Századok – 1916
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444
446 GYALOKAY JENŐ. mögé vonult felsődunai hadsereg (igazában csak hadtest) parancsnoka lőn. Ez a hadtest arra volt hivatva, hogy az osztrákoknak nyugat felől készülő főtámadását felfogja ; feladata ez oknál fogva fontosabb és kényesebb volt, mint az ország többi részén harczoló hadtesteké. így tehát a mikor a 31-ik évében járó Görgey ezt a nagy állást elfoglalta, tudását és képességét ugyancsak kemény próbára tevő súlyos feladat és felelősség szakadt reá. Az alakulófélben levő magyar hadseregnek ugyanis nem volt fővezére, a ki a különböző harcztereken küzdő hadtestek működésének, jól átgondolt, egységes hadműveleti terv alapján szabott volna irányt. Az, egy tag kivételével csupa polgáremberből álló, honvédelmi bizottmány pedig hadműveleti tervet alkotni nem tudott, minélfogva minden hadtestparancsnok a maga eszére, a maga tudására volt utalva. Görgey, felelőssége tudatában és Schwechatnál szerzett tapasztalásai nyomán, a felsődunai hadtest számára hadműveleti tervet nyújtott be a honvédelmi bizottmányhoz. Ügy okoskodott, hogy miután az ő hadtesténél jóval erősebb osztrák hadsereg nagyon széles arczvonalban áll a határ előtt : nem volna czélszerű a magyar csapatokat közvetlen határvédelemre használni, a hol azok nagyon hosszú és gyönge, tehát bárhol könnyen áttörhető, cordonvonallá nyúlnának ki. Részint ebből az okból, részint pedig azért, hogy csapatainak a szervezkedéshez több ideje maradjon, azt javasolta, hogy a hadtest zöme a Rába mögött, a győri megerősített táborban foglaljon állást, míg Moson környékét az előcsapatok, Pozsonyt és a Kiskárpátok átjáróit pedig kisebb különítmények tartanák megszállva. Azonban arra nézve, hogy mi történjék akkor, ha a győri állást el kellene hagynia : Görgey semmit sem javasolt. Tervét a honvédelmi bizottmány nem is fogadta el, nem akarván az ország akkora darabját harcz nélkül feláldozni. Görgey javaslata annyiban helyes volt, hogy a rég kimúlt cordonharczászat feltámasztását ellenezve, hadteste zömét egy, a fenyegetett határtól távolabb eső és mesterségesen is megerősítettt, védő állásban kívánta egyesíteni. De magát a győri állást csak akkor mondhatnók megfelelőnek, ha ott a hathatós — activ — védelem feltételei csakugyan meglettek volna, vagyis, ha lehetséges az, hogy a míg a magyar hadtest egyik csoportja a megerősített tábort védelmezi, addig a másik csoport az ellenség jobb oldalába támad. Ámde ehhez a felsődunai hadtest, Perczel csapataival