Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 410

s TÖRTÉNETI IRODALOM. 449 tagjait vajmi kevés adatból ismerthetjük. Születési és halálozási évek hiányoznak a romokban fennmaradt síremlékekről. A gyulafehérvári székesegyházban három síremlék maradt fenn, a kormányzóé, a szerencsétlen Lászlóé és a kormányzó fivéréé, Joannes minor de Hunyadé. Az eltemetett két János személye nem egészen tisztázott. Lehet, hogy Morzsinay Erzsébet első férje halála után az oláh nemes Jariszlóhoz ment nőül, kitől Dan, Vojk. Péter és János fiai lettek, ezeknek ajándékozta Hunyadi János Csolnokos falut, melyről reájuk szakadt a csolnokosi név. Az erről szóló oklevelek kétségtelen bizonyítékok. így Hunyadi rokonságában János fivérén kívül két János van : Csolnokosi Jariszláv fia és Zékel János, valószínűleg a kormányzó unckaöcscse. Mindez adatokban, valamint az azokhoz fűzött magyarázatokban rengeteg az ellenmondás. Egy kétségtelen, hogy az 1409-iki adománylevél, mely szerint Zsigmond Hunyadi János atyjának ajándékozza Hunyadvárt, ha Hunyadi Jánost meg is nevezi, az első erről szóló adománylevél. — Csengery János : A homerosi kérdés múltja és jelene. A nagy irodalmi homéroszi kérdés összefoglaló áttekintése. 1916. Május. Berzeviezy Albert : A kúszó virágok honában. Szép útleírás, különös tekintettel az építészeti remekekre, a melyek Siciliában a mult nagyságára emlékeztetnek. — Fraknói Vilmos : Az olasz képviselőház állásfoglalása és a nemzeti aspiratiók. 1914 deczemberében a Salandra-kormány nehéz helyzetbe került. Elhatározta, hogy Ausztriának olaszlakta vidékeit ha kell, még háború árán is Olaszországhoz csatolja. A parlamenti többség feltétlenül a semlegesség fenntartása mellett volt. Giolitti diplomatiai eszközökkel való területszerzést természetesen nem ellenzett, háború meggátlására elég erősnek érezte magát. A radikális és köztársasági párt, úgy látszik, fölismerte a helyzetet, hogy a diplomatiai tárgyalások eredménytelensége után a nemzetet háborúba vinni könnyű feladat lesz. A szoczialisták látták a háború rémét. Midőn Salandra kellő előkészítés után a jogosult aspiratiókról beszélt, a lelkesült parlament követte, a legalkalmasabb módok s a legmegfelelőbb eszközök megválasztását a kormányra bízta. Németország mintegy feleletül Bülowot, a volt kanczellárt küldi Olaszországba. Sonnino deczember 9-ikén teszi első lépését Bécsben. Szerbország meghódítását használja fel s a hármas-szövetség VII. pontjára hivatkozva, kártérítést követel annál is inkább, mert a bevonulás ténye a balkáni egyensúlyt Olaszország rovására megzavarhatja. Ezzel szemben kilátást nyit arra, hogy a szerződéses viszony ilyeténképen éppé és termékenynyé válhatik. Miután Berchtold határozottan tudta, hogy ezalatt fegyveres beavatkozást érteni nem lehet, legfeljebb további semlegességet, a nyújtott előnyöket teljesen mellőzte. A monarchia helyzete válságos volt, épen ezért visszautasító feleletet adnia nem lehetett, de a területátengedést eleve kizárta. Németországban is történtek lépések olasz részről, a felelet eléggé rideg s visszautasító. Ekkor Olaszország Albániára tette kezét, Berchtold fájó szívvel vette tudomásúl, sőt ezt a területet ajánlotta fel compensatioként. Sonnino keveselte ezt, az olaszlakta területet kívánta. Berchtold elutasítja. Ugyanekkor azonban Bülow már tárgyal is az átengedés minéműségéről Sonninóval és megígérte, hogy a monarchiát az áldozat meghozására fogja bírni. Az olasz teljesíthetetlen kívánságokkal állt elő, pedig Berchtold még ekkor sem akart hallani területátengedésről. S midőn arról győződött meg, hogy Németország háta mögött ily irányú tárgyalásokat foly-