Századok – 1916

Történeti irodalom - Lechner Jenő: A krakói Wawel és renaissance műemlékei. Ism. –x. 407 - Lechner Jenő: A pártázatos renaissance-építés Magyarország határai körül. Ism. –x. 407

TÖRTÉNETI IRODALOM. 407 a mezőgazdaság felvirágozását is. Az iparpolitika ismét szerves kapcsolatban állott a kereskedelmi és vámpolitikával, a melyek hazánk gazdasági elmaradottságának tulajdonképeni okozói voltak. A kereskedelmi és vámpolitikának reformját lehetetlenné tette az ország politikai helyzete s a gazdasági reformokat vezető energiák a védegyleti tevékenységgel kísérelték meg a védővámok pótlását, a melynek nem csupán gazdasági, hanem politikai és társadalmi eredményei is voltak. Ez eredményeket helyes érzékkel ismeri fel e munka s értékük szerint méltányolja azokat. Ε téren még sokat kell pótolnia az irodalomnak s e kis munka is közelebb hoz bennünket e korszak eszméinek és törekvéseinek megértéséhez. G. A. Lechner Jenő: A krakói Wawel és renaissance műemlékei. Budapest, 1914. 40. 16 lap. Lechner Jenő : A pártázatos renaissance építés Magyarország határai körül. Budapest, 1915. 40. 45 lap. Ennek a két füzetnek a szerzője legtalentumosabb fiatal építészeink egyike, a ki alkotásai tervezésénél sok szerencsével a régi magyar építészet emlékeiből merít ihletet. A lőcsei főgymnasium pompás új palotája, a sárospataki tanítóképző-intézet épülete s a kassai Rákóczi-múzeum kivitelre elfogadott hatalmas terve a legjellegzetesebb példái építészeti működésének. Mind a három alkotásán a felsőmagyarországi renaissance építészet szelleme tükröződik a modern felfogással igen hatásosan párosulva. A felsőmagyarországi renaissance építészetünknek a XVI — XVII. században virágzott stílusa, a melyet elsősorban az emeletnyi magas, egyenes vonalban záródó és többnyire phantastikus oromsorral koronázott attika jellemez. Lechner Jenő dr. 1913-ban már kiadott egy füzetet, a mely a felsőmagyarországi és az ezzel belső rokonságot mutató lengyel renaissance-szal foglalkozik. Legutóbb megjelent két füzete ismét ezt a tárgykört öleli fek. Az elsőben Krakó királyi várának, a Wawelnek műemlékeit ismerteti, a hol, mint már Divéky Adorján is kimutatta, a renaissance magyarországi közvetítéssel vert gyökeret. Nagy vonásokban vázolja a Wawel történetét, írásban és képben mutatja be fontosabb építészeti részleteit, a dóm renaissance kápolnáit és síremlékeit, a melyek XVI. századvégi és XVII. századbeli példái ugyanazt az olasz, német és keleti elemekkel vegyülő sajátos stilus-keveredést mutatják, mint felvidéki templomaink márvány-és alabástrom-epitaphiumai. — A másik füzetben Lechner a párkányokon sorakozó ormokat ismerteti, a melyek a középkori olasz várormókból keletkeztek, s a melyeket különösen Ausztria