Századok – 1916

Történeti irodalom - Lea; Homer: The day of the Saxon. Ism. Marczali Henrik 392

398 TÖRTÉNETI IRODALOM. 398^ ellenállást várnak, vagy pedig oda törnek, hol fáradságukat a legnagyobb díj jutalmazza. Indiát már rég birodalma egyik sarkkövéül jelölte. Míg a német és az osztrák katonai hata­lom halad, az angol pedig hanyatlik, addig Perzsián és Indián át törekszik az orosz a Bosporushoz. India egyúttal a Nagy­óczeán kulcsát is megszerzi neki. Egyrészt a német-osztrák, másrészt a japán erős ellenállás arra szorítja Oroszországot, hogy Perzsia és India felé terjesz­kedjék. Angliára nézve az orosz-német-japán szövetség, a mely természetes, szinte szükségszerű, halálos veszedelmet jelent. Mert a nyereségre összeálló szövetség mindig erősebb a védő szövetségnél. Ehhez képest a fennálló német-olasz-osztrák szö­vetség csak negativ fenyegetés. Ez a szövetség nem állítható be az angol ellen, mert az olasz többet vesztene a britt uralom fel­bomlásával, mint a mennyit nyerhetne. Itália abban a mértékben gyengül, a mennyiben a német erősödik. Ezért az egész hármas­szövetség csak mulandó, mesterséges alkotás. A másik coalitio természetes volna, mert tagjai közt csak akkor támadhat érdek­ellentét, ha a britt uralom már megdőlt. Az oroszoknak jutna India, Japánnak a Nagy-óczeán, a németnek déli és nyugati Európa, az Atlanti-óczeán és a Földközi-tenger. Miért oly veszélyes Németország ? veszélyesebb a többinél is. Mert az összeütközés szöge a birodalomnak sokkal lényegesebb részét érinti, mint Japáné és mert előretörése sokkal rohamosabb, mint Oroszországé India felé. Ez az a tény, melylyel az egyéni ideált követő angol közvélemény nem számol. Ez pedig nem embe­rek műve, hanem a történeti élet örök törvéyeinnek alkalmazása. Ügy a mint az Egyesült-Államok nem Canada felé terjednek, hanem dél és nyugat felé, úgy mint az orosz nem terjed nyugatnak, az angol meg Európában nem lépi át a csatornát : úgy a német terjeszkedés is oda fordúl, hol legkisebb ellenállás és legnagyobb haszon : várható Anglia ellen. Ha egy nemzetben megvan a terjeszkedés szüksége, akad ember, ki végrehajtja! Ez Nagy Péter, Napoleon és Bismarck szerepe. Bismarck lelke nemzetébe szállott örökül. Más nemzet­nek meg kell várni az emberi lángésznek megfelelő külső feltételek beállását, Németországnak csak alkalomra kell várnia. Eszméje testté vált népében, mely cselekedhetik lángesze nélkül is. »Nemzete magáévá tette brutalitását, úgy mint nagyságát. Magáévá tette a valóság érzetét, mely germán, vad közömbösségét az igazság iránt, és az államról való magasztos felfogását. Ez a nemzet a német faj felmagasztalásában megfeledkezett Istenről is.« Komoly, kemény ítélet, de vájjon nem illik-e ép úgy, vagy még jobban

Next

/
Oldalképek
Tartalom