Századok – 1916
Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337
356 DR. MÁRKI SÁNDOR. a lengyel történelemnek épen Nagy Lajos korára eső részlete van meghamisítva. Annál örömestebb, sőt a legszívesebben foglalkozott az olasz krónikákkal. »Jólesik másolnom — úgymond1 — népies, történetileg mégis helyes előadásukat, mely a magyar király és a magyar hadak dicsőségét hirdeti«. IV. Pór száznál több krónikának, ezernél több oklevélnek, valamint a tárgyára vonatkozó irodalomnak kitűnő ismeretével fogott a magyarországi Anjouk korának megrajzolásához. Károly Róbert király korának történetét Pór az ostiai püspöknek, Miklós pápai nuntiusnak Károly Róbert érdekében kifejtett működése történetével,2 főképen pedig Gentilis bíbornokról írt szép tanulmányával3 vezette be. Gentüist azzal magasztalta, hogy az egészen elhanyatlott királyi hatalmat három év alatt oly fokra emelte, hogy minden ellenségével diadalmasan megküzdhetett. Az Anjou-ház uralkodásának, a magyar nemzet legvirágzóbb korának megalapításában ércznél maradandóbb emléket biztosított nevének. Élénken, alaposan jellemzi Pór azokat a kis királyokat, kikkel Gentilisnek és magának Károly királynak küzdenie kellett. így első sorban Csák Mátét, a függetlenségre törekvő magyaroknak legföltünőbb typusát, a ki szellemi tehetségével és vagyonával fölülmúlta kortársait. Adatai elégtelenek voltak ahoz, hogy életrajzot írjon róla, de könyvében 4 igen jól rajzolta meg magát a kort. Az ő Csákja nem a szeplőtelen szabadságnak az a hőse, a milyen Kisfaludy Károly drámájában, hanem rakonczátlan dynasta, önfejű, önző kényúr, középkori rablólovag. Pedig Botka Tivadarnak a Századokban róla írt értekezése azt a reményt keltette benne, hogy tisztázhatja fiatal korának ezt a daliás alakját.5 hiszi, hogy mások az általa megmutatott úton kiküszöbik a lengyel krónikák tévedéseit s ezzel is szorosabbra fűzik a két nemzet közt levő kapcsokat. 1 Pór, De-Surdis II. János, 2. 2 Üj Magyar Sión, 1885. junius—júliusi füzet. 3 Prolegomena ad acta legationis cardinalis Gentilis. (Latinúl és magyarul.) Monum. Vat. I. sorozat, 2. kötet. Budapest. 1885. I—XXXIII. és XLIX—CVII. 1. 4 Trencsényi Csák Máté, 1260—1321. Budapest, 1888. 8-ad r. 170 lap. 5 U. o. 159.