Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

PÓR ANTAL EMLÉKEZETE. 34I történelem művelőjét választotta meg levelező tagjainak sorába.1

Pór azonban mostantól fogva a középkort kutatta és tanulmányozta. Első idetartozó munkája Szent István király életrajza,2

a melyet a Szent István-Társulat fölhívására 1871-ben írt meg. A kiadótársulat ugyanis méltónak találta, hogy »immár egyszer szent királyunknak is a mai történelmi vizsgálatok s előállítás színvonalára emelkedett életírását adja.« Ügy találta, hogy »ezen nyelvünkön eddig megjelent legbővebb, kimerítő és kikerekített tanulmányban kitűnő monographiát sikerült nyújtania«. Pór úgy fogta föl megbízatását, hogy a szent király életét és történetét egyszerűen kell előadnia s így nincs szüksége újabb, részletes kútfőnyomozásokra ; tehát csak a már közzétett kútfőket, feldolgozásokat és értekezéseket használta. Hangoztatta, hogy a nemzetek kifejlődésének folyamáról fonák fogalmunk volna, ha Szent István kormányzatában mai alkotmányos kormányrendszerünk magvánál többet látnánk. Az államok élete nem kezdődik sem a szabadsággal, sem a szolgasággal ; a mai államok élete sem kezdődött tehát azzal a politikai szabadsággal, a mit ma képviseleti alkotmánynak neveznek. Az egyéni erők tusáját akkor még nem váltotta föl a jogok egyensúlya ; de nem ismertek már korlátlanúl önkényes fejedelmeket sem, mivel az egyéni erők még nem voltak elkopva és lenyűgözve.3 Azt azonban őmaga is hirdeti, hogy kezdetleges viszonyokból a magyarnál hamarább és minden átmeneti fokozat nélkül egy nemzet sem lépett be a kiképzett művelt életbe. Hazánk jövőjének zálogát inkább a nemzet ezen kitűnő tulajdonságában látta, mint abban a szívós erélyben, a melylyel fajunk sajátságait annyi viszontagság közt is fentartani bírta.4 Harminczhárom esztendő múlva a Szent István-Társulat Karácsonyi Jánossal újabb életrajzot íratott Szent Istvánról. Karácsonyi az oknyomozó történelem és a legszigorúbb bírálat alapján elvetett olyan részleteket, a melyek Pór könyve megjelenésének idejében még történelmi valóságoknak látszottak. így pl. XVII. századbeli hamisítványnak, a legfényesebb és mégis legértéktelenebb sallangnak nyilvánította Szilveszter pápa bulláját és Szent István tíz 1 B. Nyáry Alberttel, Balásy Ferenczczel. Ladányi Gedeonnal, Fabriczius Ferenczczel egyszerre. 2 Szent István király. Történelmi tanulmány. Irta Pór Antal. (A Házi Könyvtár II. kötete.) Pest, 1871. 8-r. 152 lap. 3 U. o. 70. 1. 4 U. o. 92.