Századok – 1916

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Pór Antal emlékezete 337

340 DR. MÁRKI SÁNDOR. a ki tanulmányait szorgalmasan folytatta. A VIII. osztályban Cicerón, Horatiuson és Liviuson kívül szent Hilarius és szent Cyprianus válogatott fejezeteit s a görögből Homeros Iliasát és Xenophont olvasgatta. A modern nyelvek közül a magyar és a német volt előírva. Pór a magyar irodalomtörténetet és az újkori egyetemes történelem befejező részét szívesen, sőt lelkesedéssel hallgatta és tanulta ; de elképzelhető, milyen érzelmeket keltett a volt honvédban az osztrák császárság története. A hittan, lélektan, logika, természettan, csillagászat és meteorologia kedves tantárgyai közé tartozott. Hiszen olyan tanárai voltak, mint Zsihovics Ferencz, Hidassy Kornél és Samassa József, a kik nevöket beírták a magyar egyház és irodalom történetébe !1 1853 júliusában középiskolai tanulmányait befejezte s érettségi vizsgálatot tett, mire Scitovszky herczegprímás őt, mint kitűnő tanulót, a bécsi Pazmaneumba küldte. 1853 októberétől 1857 júliusáig — négy esztendeig —• onnan, a kis Dominikaner-Platzról járt be a bécsi egyetem hittudományi karának előadásaira. Az előadások lekötötték figyelmét, de későbbi irodalmi munkásságára szembetűnő hatást nem gyakoroltak. A Pazmaneumban az volt a magyar fiuk legfőbb törekvése, hogy tanuljanak és művelődjenek, és pedig a leglelkesebb magyar szellemben. Ez a szellem még a velők tanuló német, horvát és tót papnövendékek egy részét is magával ragadta. Magyarúl tanultak, magyarúl daloltak, magyar könyveket és hírlapokat olvastak. A hazai dolgokról nem a Wiener Zeitungból, hanem a Pesti Naplóból és a Wandererből tájékozódtak ; pedig ezeket csak titokban olvashatták. Lapokkal és könyvekkel Hügel Ede és Ottó könyvkereskedése látta el őket. Három növendék : Dessewffy Sándor, Lassú Lajos és Pór Antal, 1856-ban megalkotta és Szent László király védelmébe ajánlta a Láncz nevű titkos irodalmi egyesületet, a mely munkatársakat akart nevelni egy évek múlva tervezett nagy magyar lap s általában véve a magyar irodalom és tudomány javára. A három alapító közül az első utóbb Csanád püspöke, a másik kettő pedig kanonok lett ; de a tagok, a László fiak is beváltak az életben : Vaszary Kolozs herczegprímás lett s Petrovich Ferencz, Zádori János, Kuliffay Ede, Hatala Péter, Lóskai Jeromos, a Kuthen név alatt ismeretes Barina Vendel s mások szintén 1 V. ö. Horváth Zoltán, A nagyszombati kath. főgymnasium története, 66—71., 137. 1.